II. (Vak) Béla különösebb erőszak nélkül meghódoltatja Boszniát (amelynek északkeleti része addig is valószínűleg magyar uralom alatt volt már Ilona királyné hozományaként) és a tőle délre fekvő Rámát, majd kinevezi 6 éves László fiát Bosznia hercegévé.
II. Béla hazahozatja az 1127-ben konstantinápolyi száműzetésben meghalt apja, Álmos hamvait és a székesfehérvári prépostsági templom királyi sírboltjába temetteti.
III. Lothár német-római császár dél-itáliai hadjáratán ostrommal beveszi Bari városát, majd Apulia hercegévé nevezi ki a II. Roger szicíliai király ellen lázadó Ranulf grófot és visszatér Németországba. Útközben vejét és kijelölt utódját, Büszke Henrik bajor herceget kinevezi Toszkána őrgrófjává és Szászország hercegévé, majd decemberben Tirolban, 62 éves korában meghal.
A németek távozásával II. Roger átkel Szicíliából Dél-Itáliába és végigdúlva ellenfelei birtokait Beneventóba indul, ahová Ranulf visszahúzódott. A rignanói csatában Ranulf legyőzi ugyan II. Rogert, de a csatában elesik egyik fő szövetségese, a gyermektelen Szergiusz nápolyi herceg. Roger fiát, Alfonzot nevezi ki Nápoly élére, amely elveszti önállóságát.
A 37 éves X. Vilmos aquitániai herceg Santiago de Compostelába zarándokol, de útközben megbetegszik és meghal. Halálos ágyán arra kéri Kövér Lajos francia királyt, hogy gondoskodjon lányairól és keressen nekik megfelelő férjet. Lajos röviddel később összeházasítja a dúsgazdag hercegséget öröklő idősebbik Eleonórát 17 éves fiával, VII. Lajossal. Egy héttel később az 55 éves Lajos király vérhasban meghal és VII. Lajos örökli a francia trónt. Orléans és Poitiers polgárai fellázadnak, mert önállóan szeretnék igazgatni városaikat.
A 24 éves IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf eljegyzi II. Ramiro aragóniai király egy éves lányát, Petronillát. A volt szerzetes II. Ramiro, aki ellen lázadozik a nemesség és vissza kell tartania VII. Alfonz kasztíliai király terjeszkedési törekvéseit, novemberben le is mond a trónról lánya javára és vejére bízva a kormányzást kolostorba vonul.
István angol király átkel Normadiába, amelyet a trónkövetelő Matilda férje, V. Geoffroy anjou-i herceg pusztít. A helyi normann nemességgel nem sikerül kiegyeznie, így kénytelen évi kétezer ezüstmárkáért megvásárolnia a békét Geoffroytól.
Egy nemes meggyilkolja a népszerűtlen II. Erik dán királyt. Utóda unokaöccse, III. Erik.
Angliában tűzvész rongálja meg York és Rochester katedrálisait.
Ázsia
II. Ióannész Komnénosz bizánci császár nagy keleti hadjáratot indít és Anatólia déli partjainál haladva elfoglalja a Kilikiai Örmény Fejedelemség déli felét. Ezután ostrom alá veszi a keresztes uralom alatt lévő Antiochiát. A meglepett Poitiers-i Rajmund antiochiai herceg kénytelen kapitulálni és vazallusi esküt tesz a császárnak. A herceg őrizetbe véteti a bizánciak ellen agitáló Ralph latin pátriárkát.
A damaszkuszi mamelukok parancsnoka, Bazvádzs megtámadja Tripolit és csatában legyőzi Pons grófot. A menekülő grófot helyi keresztények elfogják és átadják Bazvádzsnak, aki kivégezteti őt.
Ezután Zangi moszuli atabég ostrom alá veszi Montferrand várát. Fulkó jeruzsálemi király megpróbálja felmenteni az erődöt, de vereséget szenved a törököktől (akik foglyul ejtik Pons fiát, Rajmundot) és bemenekül a várba. Zangi a vár átadásáért cserébe szabad elvonulást ad Fulkónak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1137 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.