A Kijevi Ruszban kiújulnak a harcok II. Jaropolk nagyfejedelem és Vszevolod Olgovics csernyigovi fejedelem között. Vak Béla magyar király jelentős (állítólag 30 ezres) sereggel segíti a nagyfejedelmet és Csernyigovot is ostrom alá veszik. Vszevolod kénytelen békét kérni.
III. Lothár császár előző évi halála miatt a német főurak Koblenzben gyűlnek össze királyt választani. A legerősebb jelölt Lothár veje, a Welf-házból származó X. "Büszke" Henrik bajor herceg (aki egyúttal apósától megörökölte a Szász Hercegséget is és jelentős itáliai birtokokkal is rendelkezett); ő azonban túlzottan magabiztos viselkedésével elidegeníti magától a nemességet, akik végül a Stauf-házbeliKonrádot (korábbi ellenkirályt) választják meg az ország élére. Konrád felszólítja Henriket, hogy mondjon le egyik hercegségéről; ő azonban erre nem hajlandó és nem tesz hűségesküt az új királynak. Konrád birodalmi átok alá helyezi Henriket és megfosztja őt mindkét hercegségétől: Bajorországot féltestvérének, IV. Lipót osztrák őrgrófnak adja; Szászországot pedig Medve Albert nordmarki őrgrófnak.
52 éves korában meghal III. "Ferdeszájú" Boleszláv lengyel fejedelem. Hogy megakadályozza a négy fia közötti testvérháborút, végakaratában mindegyiknek ad egy-egy hercegséget és elrendeli, hogy a dinasztia legidősebbje legyen a fejedelem, aki megkapja az országban észak-déli sávban végighúzódó fejedelmi részt, valamint a Német-római Birodalom részének tekintett Pomerániát is. Felesége, Salomea is jelentős birtokokat kap, ötödik fia, Kázmér (aki csak Boleszláv halála napján születik) viszont semmit sem. Boleszláv utóda legidősebb fia, II. Ulászló lesz.
Angliában Robert FitzRoy gloucesteri gróf fellázad István király ellen és a trónviszályban féltestvére, Matilda mellé áll. Matilda férje, V. Geoffroy ajou-i gróf ismét betör Normandiába. Északon I. Dávid skót király is bevonul Northumberlandba, de a lobogó csatájában vereséget szenved Vilmos yorki gróftól.
II. Ióannész Komnénosz bizánci császár folytatja szíriai hadjáratát. Bár Aleppó túl erősnek bizonyul, számos kisebb várat elfoglal, majd ostrom alá veszi Saizar városát. A vazallusává kényszerített keresztesek, Rajmund antiochiai herceg és II. Joscelin edesszai gróf csak névleg vesznek részt az ostromban (a harcok alatt kockáznak és lakomáznak a sátrukban); ennek ellenére a várost elfoglalják, csak a citadella marad szaracén kézen. Saizar emírja végül kapitulál és vazallusi esküt tesz a császárnak.
Októberben súlyos földrengés rázza meg Észak-Szíriát és romba dönti Aleppót. A katasztrófának állítólag 230 ezer áldozata van.
A haszaszinok meggyilkolják ar-Rásid megbuktatott abbászida kalifát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1138 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.