| 1710 Gothard | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Kulin György |
| Felfedezés ideje | 1941. október 20. |
| Felfedezés helye | Budapest, Svábhegyi Csillagvizsgáló |
| Névadó | Gothard Jenő |
| Ideiglenes név | 1941 UF, 1955 TT |
| Kisbolygókategória | Kisbolygóöv |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. |
| Aphélium távolsága | 2,943882 CsE |
| Perihélium távolsága | 1,6996434 CsE |
| Fél nagytengely | 2,3217627 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,2679513 |
| Orbitális periódus | 1292,1863858 nap (3,54 év) |
| Közepes anomália | 88,86893° |
| Inklináció | 8,47203° |
| Felszálló csomó hossza | 356,71622° |
| Perihélium szöge | 335,94544° |
| Perihélium átmenet | 2 461 141,0933903 julián dátum |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 9,838 km |
| Forgási periódus | 4,939 óra |
| Albedó | 0,087 |
| Abszolút fényesség | 13,3 M |
Az 1710 Gothard (ideiglenes nevén 1941 UF) a Naprendszer kisbolygóövében keringő kisbolygó. 1941. október 20-án fedezte föl Kulin György a budapesti Svábhegyi Obszervatóriumban. A kisbolygó a nevét Gothard Jenő magyar csillagászról kapta, aki először fényképezte le a Lant csillagképben található Gyűrűs-köd központi csillagát a Szombathely melletti Herényben, a családi obszervatóriumban.
Kulin György 1941. december 21-ig hat alkalommal is észlelte a kisbolygót. Ezt követően azonban lassan gyűltek az adatok az égitestről, mivel elnyúlt pályája és 3,5 éves keringési ideje miatt csak hétévente éri el a maximális fényességét. 1955-ben, 1962-ben, 1969-ben és 1975-ben sikerült megfigyelni egy vagy két éjszakán, az 1990-es évek elejéig mindössze 19 pozíciómérés gyűlt össze róla. Laurent Bernasconi francia amatőrcsillagász 2001-es mérései szerint az aszteroida forgási periódusa 4,9 óra, a fényváltozás amplitúdója 0,3 magnitúdó.