Flavius Bassus Herculanust és Flavius Sporaciust választják consulnak.
Az előző évi galliai hadjárat kudarcát követően Attila az év tavaszán Itáliába tör be. Hosszas ostrom után elfoglalja és elpusztítja Aquileiát, majd számos észak-itáliai várost, többek között Veronát és Padovát. Milánó nagy mennyiségű arannyal megváltja magát. Flavius Aetius nyugatrómai fővezér ezúttal nem képes megnyerni a vizigótok és más germánok támogatását és létszámhátrányban lévő seregeivel csak zaklatni tudja a fosztogató hunokat. III. Valentinianus nyugatrómai császár Ravennából Rómába menekül és I. Leo pápa vezetésével követséget küld Attilához, aki ráveszi a hun királyt, hogy kímélje meg Rómát. A hunok visszavonulásának valódi oka a seregben kitört járvány lehetett, valamint az, hogy a keletrómai hadsereg átkelt a Dunán és rátámadt a hunokkal szövetséges osztrogótokra és gepidákra.
A hunok elől menekülő itáliaiak az észak-adriai lagúnákban találnak menedéket és megalapítják Velencét.
Kína
Északi Vej császára, Tajvu rájön, hogy ez előző évben fia és trónörököse, Topa Huang az egyik nagyhatalmú udvari eunuch, Cung Aj hamis vádjai miatt halt meg. Cung Aj erre meggyilkolja a császárt, majd miután attól tart hogy ellene fordul, Tajvu második fiát, Topa Hant is megöleti és Tajvu legkisebb fiát, Topa Jüt segíti a trónra. Topa Jü később megpróbálja leváltani Cung Ajt, aki őt is megöli. Az udvari főtisztviselők ezután összeesküvést szerveznek Cung Aj ellen, elfogják és kivégzik őt, a trónra pedig Topa Huang fia (Tajvu unokája), Topa Csün kerül, aki a Vencseng uralkodói nevet veszi fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 452 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
