Mikhaél Burtzész hadvezér, akit II. Niképhorosz császár Antiokhia ostromzár alatt tartásával bízott meg, egy áruló segítségével elfoglalja a városfal egyik tornyát, majd az erősítés megérkeztével hatalmába keríti a várost. A császár azonban leváltja a posztjáról, mert megszegte azt a parancsát, hogy az épületek védelmében nem rohamozhatja meg a várost.
Egy bizánci sereg Petrosz hadvezér vezetésével ostrom alá veszi Aleppót, amely a lázadó Karkuja uralma alatt van. Karkuja kapitulál és cserébe azért, hogy elismerjék emírnek, vazallusi esküt tesz a bizánciaknak, valamint átengedi nekik Szíria északnyugati részét.
Mikhaél Burtzész összeesküvést sző Niképhorosz unokaöccsével, Ióannész Tzimiszkésszel (aki állítólag Theophanó császárné szeretője) a császár meggyilkolására. Decemberben az egyik éjszaka Theophanó nyitva hagyja Niképhorosz hálótermének ajtaját, az összeesküvők pedig megölik az uralkodót.
A trónt Ióannész Tzimiszkész foglalja el, aki feleségül akarja venni Theophanót, de Polüeuktosz pátriárka nyomására a népszerűtlen özvegyet inkább Prinkipo szigetére száműzi.
Európa
Szvjatoszlav kijevi fejedelem visszatér Bulgáriába és magyar és besenyő segédcsapatok segítségével ismét legyőzi a bolgár sereget. I. Péter cár szélütést kap, lemond a trónról fia, II. Borisz javára, akit Szvjatoszlav arra kényszerít hogy szövetkezzen vele Bizánc ellen. Szvjatoszlav kijelenti, hogy Bulgáriát birodalmához csatolja és a Duna torkolatánál, Perejaszlavecben rendezi be fővárosát.
A dél-itáliai bizánci városok elleni hadjárat vezetését az idős Ottó német-római császár helyett Vasfejű Pandulf beneventói herceg veszi át, ő azonban Bovino ostrománál fogságba esik és megláncolva küldik Konstantinápolyba.
XIII. János pápa a Beneventói püspökséget érsekségi rangra emeli.
Észak-Afrika
Miután az előző évben a 11 éves Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd került az egyiptomi trónra, a kormányzat megbénul és a pártok egymással kezdenek harcolni. Al-Muizz fátimida kalifa Dzsauhar al-Szikilli vezetésével nagy sereget küld Egyiptom meghódítására. Májusban Dzsauhar ellenállás nélkül bevonul Alexandriába, majd június végére megszállja Egyiptomnak a Nílustól nyugatra eső részét. Miután a tárgyalások eredménytelennek bizonyulnak, Dzsauhar átkel a Níluson, legyőzi az Ihsídidák seregét és elfoglalja a fővárost, Fusztátot.
Dzsuhar Fusztáttól északra új, erődített várost alapít, al-Manszúrijját, amely később a Kairó nevet kapja.
Japán
A 20 éves elmebeteg Reizei császárt lemondatják és a trónt 11 éves öccse, Enjú foglalja el.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 969 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
