A Bulgáriát előző évben megszálló Szvjatoszlav kijevi fejedelem a Bizánci Birodalom ellen indít hadjáratot. Kijevi, bolgár, besenyő és magyar csapatokból álló seregével elfoglalja és kifosztja Philippopoliszt, majd megkerülve a jól védett Adrianopoliszt, Konstantinápoly felé indul. A Bardasz Szklerosz vezette bizánci sereg Arkadiopolisznál meglepi a támadókat és döntő győzelmet arat; Szvjatoszlav visszamenekül Bulgáriába. Ezt a hadjáratot tartják a magyar kalandozások utolsó fejezetének.
A bizánciak nem tudják azonnal kihasználni a győzelmüket, mert Kis-Ázsiában az előző évben meggyilkolt II. Niképhorosz császár unokaöccse, Bardasz Phókasz fellázad. Ióannész Tzimiszkész császár leveri a felkelést és Bardaszt Khiosz szigetére száműzi.
Dél-Itáliában a bizánciak ellentámadást indítanak és II. Marinus nápolyi herceg segítségével ostrom alá veszik Capuát, az előző évben foglyul ejtett Pandulf herceg városát. A Rómában tartózkodó Ottó német-római császár felmenti Capuát, majd békét köt Iaónnész császárral, Pandulf herceg pedig visszanyeri szabadságát.
Haakon Sigurdsson viking törzsfő Dániába csalja és meggyilkolja Szürkeköpenyes Harald norvég királyt, mert az évekkel korábban megölette az apját. Norvégia Kékfogú Harald király uralma alá kerül, aki Haakont küldi oda kormányzóul.
Svédországban uralomra kerül az első, történelmileg is igazolható király, Győzedelmes Erik.
Észak-Afrika
Az Egyiptomot előző évben meghódító Fátimidák Dzsafar ibn Fallah vezetésével sereget küldenek Palesztina és Szíria elfoglalására. Ibn Fallah legyőzi az egyiptomi ihsídida dinasztia palesztinai helytartóját, Al-Haszan ibn Ubajdalláhot, majd jelentősebb ellenállás nélkül beveszi Damaszkuszt.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 970 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.