II. Ottó német-római császár húsvétkor Magdeburgba hív össze gyűlést, ahol megbünteti az előző évben fellázadó három Henriket. Civakodó Henrik volt bajor herceget bebörtönözteti Utrechtben, Henrik karintiai herceg hercegségét Ottó wormsi grófnak (az augsburgi csatában elesett Lotaringiai Konrád fiának) adja át, Henrik augsburgi püspököt pedig a werdeni apátságba záratja (ahonnan hamarosan kiengedik).
II. Boleslav cseh fejedelem Quedlinburgban meghódol Ottónak, aki megbocsátja neki, hogy korábban Civakodó Henrikkel szövetkezett.
Lothár nyugati frank király (akit felháborított az, hogy Ottó az előző évben az ő száműzött öccsének adta a vitatott státuszú Lotaringiát) augusztusban meglepetésszerűen betör Lotaringiába és Aachen felé indul, ahol éppen Ottó tartózkodik a családjával; a császár alig tud elmenekülni előle. Lothár ellenállás nélkül elfoglalja Aachent, kifosztja Nagy Károly palotáját és a tetején lévő bronzsast demonstratívan kelet felé fordítja, jelezve támadásának irányát. Ezután kivonul a városból és hiábavalóan ostromolja Metzet.
Ottó összegyűjti seregeit és októberben kiűzi Lotaringiából a franciákat, majd jelentősebb ellenállás nélkül egészen Párizsig nyomul. Ostrom alá veszi a várost, de novemberben a közelgő tél miatt visszavonul.
Az előző évben megözvegyült I. Mieszko lengyel fejedelem elrabolja a kalbei apátságból és feleségül veszi Haldeslebeni Dietrich nordmarki őrgróf lányát, Odát.
I. Pietro Orseolo velencei dózse titokban elhagyja a várost és három társával a dél-franciaországi Prades apátságába vándorol, ahol ezentúl aszkéta szerzetesi élet él. Helyére Vitale Candianót választják meg (annak a IV. Pietro Candianónak az öccsét, akit két évvel korábban a Pietro Orseolo vezette felkelésben meggyilkoltak).
A 16 éves Eduárd angol királyt mostohaanyja, Ælfthryth parancsára meggyilkolják. A trónt féltestvére (Ælfthryth fia), II. Æthelred örökli.
Az előző évben elmenekült Vlagyimir novgorodi fejedelem viking zsoldossereg élén visszatér és Kijevbe indul, bátyja, I. Jaropolk ellen. Útközben Polockban feleségül kéri Rogvolod fejedelem lányát, Rognyedát. A lány nem hajlandó hozzámenni, mire Vlagyimir elfoglalja Polockot, megöli a fejedelmet és Rognyedát erőszakkal a feleségévé teszi. Ezután ostrom alá veszi Kijevet. Amikor Jaropolk a táborába jön tárgyalni, két viking meggyilkolja, Vlagyimir pedig nagyfejedelemnek kiáltja ki magát.
Ázsia
Izz al-Daula bagdadi emír Abu Taglib moszuli emír segítségével ismét megtámadja rokonát, a szintén bújidaAdud al-Daula farszi emírt és ismét vereséget szenved. Adud al-Daula kivégezteti fogságba esett rokonát, majd ostrommal elfoglalja Moszult; így hatalmas birodalmat hoz létre, amely magába foglalja szinte egész Perzsiát (északkeleti része kivételével) és Irakot.
A Fátimidák szíriai hadjárata (amelyet Dzsauhar al-Szikilli, Egyiptom meghódítója vezet) csúfos kudarcot vall és az Aszkalonba beszorított sereg nagy része az ostrom során éhenhal). Al-Aziz fátimida kalifa elbocsátja Dzsauhart és maga vezet hadjáratot Szíriába, legyőzve a beduinok, török zsoldosok és bahreini szélsőséges muszlim karámiták szövetségét.
A kelet-kínai Vujüe királya, Csien Csu "önként" átadja országát a Szung-dinasztiának. Formálisan megtarthatja királyi címét és udvarával együtt a Szungok fővárosába, Kajfengbe költözik.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 978 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
