A dél-itáliai Salernóban tartózkodó II. Ottó német-római császár grófi jogokat adományoz Erchenbald strassburgi püspöknek, megalapítva ezzel a Strassburgi hercegpüspökséget (1803-ig áll fenn).
II. Ottó a bizánciak által uralt Apuliába vezet hadjáratot. Márciusban elfoglalja a tartomány székhelyét, Tarantót és ott ünnepli a húsvétot. Ezután nyugatra vonul, ahol legyőzi Abu al-Kászim szicíliai emír seregét. Az emír a császárral szövetséges pisai flotta miatt nem tud visszavonulni Szicíliára, így kénytelen ismét csatába bocsátkozni Ottóval. A Capo Colonna-i ütközetben a német és lombard nehézlovasság áttöri az arabok centrumát és megölik Abu al-Kászimot. A muszlimok azonban nem menekülnek el, hanem körbeveszik és lemészárolják a lovagokat. Elesik IV. Landulf capuai és II. Pandulf salernói herceg, I. Henrik augsburgi püspök, Gunther merseburgi őrgróf és 19 másik gróf. Ottó alig tud elmenekülni a csatatérről, állítólag egy bizánci kereskedőhajóhoz úszik ki a tengeren. A szintén súlyos veszteségeket szenvedő muszlimok visszatérnek Szicíliára.
A császár unokaöccsét, a csatában megsebesült I. Ottó sváb herceget hazaküldi, hogy vigye meg a vereség hírét, de a herceg útközben Luccában (sérülései vagy malária miatt) meghal. Capuát az uralkodó lombard dinasztia egyik mellékágából származó II. Landenulf örökli, míg Salernót Manso amalfi herceg szerzi meg.
Meghal Thietmar, az első prágai püspök. Utódjául a fejedelmi dinasztia egyik fő ellenzékének számító Slavník családból származó Vojtěchet (a későbbi Szent Adalbertet) választják meg.
Vörös Eriket gyilkosság miatt száműzik Izlandról és felderíti Grönland partvidékét.
Ázsia
Adud al-Daula, a Perzsiát, Irakot és Szíriát uraló bújida emír tíz évre szóló békét köt a Bizánci Birodalommal, de nem hajlandó kiadni a hozzá menekülő lázadó Bardasz Szkleroszt.
Indiában a Rástrakúta dinasztia maharadzsája, IV. Indra dzsáinita szerzetesi fogadalmat tesz és rituálisan halálra éhezteti magát; ezzel a dinasztia kihal.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 982 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.