983
| 983 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 983 |
| Ab urbe condita | 1736 |
| Bahái naptár | -861 – -860 |
| Berber naptár | 1933 |
| Bizánci naptár | 6491 – 6492 |
| Buddhista naptár | 1527 |
| Burmai naptár | 345 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 975 – 976 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1038 – 1039 |
| Shaka Samvat | 905 – 906 |
| Holocén naptár | 10983 |
| Iráni naptár | 361 – 362 |
| Japán naptár | 1643 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3679–3680 |
| Kopt naptár | 699 – 700 |
| Koreai naptár | 3316 |
| Muszlim naptár | 372 – 373 |
| Örmény naptár | 432 ԹՎ ՆԼԲ |
| Szeleukida naptár | 1294–1295 |
| Thai szoláris naptár | 1526 |
| Zsidó naptár | 4743 – 4744 |
Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század
Évtizedek: 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek
Évek: 978 – 979 – 980 – 981 – 982 – 983 – 984 – 985 – 986 – 987 – 988
Események
Európa
- Miután az előző évben Dél-Itáliában súlyos vereséget szenvedett a szaracénoktól, II. Ottó német-római császár birodalmi gyűlést hív össze Veronába. Biztosítja 3 éves fia, III. Ottó örökösödését és nemességgel megválasztatja őt német királlyá. Az előző évben Ottó herceg halálával gazdátlanná vált Sváb Hercegséget távoli rokonának Konrádnak, a Bajor Hercegséget pedig a korábban száműzött III. Henriknek adja. Újabb hadjáratot szervez a dél-itáliai bizánci birtokok és a szicíliai szaracénok ellen és ennek érdekében kibékül a Velencei Köztársasággal.
- Júliusban meghal VII. Benedek pápa. Ottó császár Rómába utazik, ahol kijelöli a következő egyházfőt, XIV. Jánost. Eközben Itália középső részén nagy maláriajárvány tör ki, ezért a császár Rómában marad, ám ősz végén ő is elkapja a fertőzést és december 7-én, 28 éves korában meghal. A Szt. Péter-bazilikában temetik el (ő az egyetlen német-római császár, akinek itt található a sírja).
- III. Ottót karácsonykor (három héttel apja halála után) Aachenben német királlyá koronázzák.
- II. Ottó előző évi nagy vereségének hírére a polábiai szlávok (luticok, obodriták és más törzsek) fellázadnak a német uralom ellen és felprédálják a Havelbergi és Brandenburgi püspökségek székhelyeit, valamint Hamburgot. A felkelést kihasználva a dánok betörnek a Schlesvigi Őrgófságba, míg a szorbok a Zeitzi Őrgrófságot özönlik el.
- Először említik Udinét.
- A Bizánci Birodalomban Sámuel, a bolgár felkelés vezére Trákia után elfoglalja Larisszát, Thesszália legnagyobb városát is.
Ázsia
- 46 évesen meghal Adud al-Daula perzsiai bújida emír, aki meghódította egész Perzsiát, Irakot és Szíriát. Legidősebb fia, Szamszám al-Daula magát kiáltja ki az egész birodalom örökösének, de testvérei hamarosan fellázadnak ellene: Fárszban Saraf, Tádzs Húzisztánban, Dijá pedig Baszrában alapít rövid életű emírséget.
- A szíriai Homsz kormányzója, Bakdzsar átáll a Fátimidákhoz és segítséget kér tőlük Aleppó elfoglalásához. Ostrom alá veszi a várost, mire Szaad al-Daula aleppói emír hűbérurától, a bizánci császártól kér segítséget. Bardasz Phókasz bizánci hadvezér elűzi Bakdzsart, majd megtorlásul kifosztja Homszot.
Születések
- Kijevi Szent Antonij, a kijevi barlangkolostor egyik alapítója
- II. Odo, blois-i gróf
Halálozások
- március 26. – Adud ad-DaulaAdud, al-Daula, perzsiai, iraki és szíriai emír
- július 10. – VII. Benedek, római pápa
- december 7. – II. Ottó, német-római császár
- III. Antóniosz, konstantinápolyi pátriárka
Kapcsolódó cikkek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 983 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
