Miután az előző évben Dél-Itáliában súlyos vereséget szenvedett a szaracénoktól, II. Ottó német-római császár birodalmi gyűlést hív össze Veronába. Biztosítja 3 éves fia, III. Ottó örökösödését és nemességgel megválasztatja őt német királlyá. Az előző évben Ottó herceg halálával gazdátlanná vált Sváb Hercegséget távoli rokonának Konrádnak, a Bajor Hercegséget pedig a korábban száműzött III. Henriknek adja. Újabb hadjáratot szervez a dél-itáliai bizánci birtokok és a szicíliai szaracénok ellen és ennek érdekében kibékül a Velencei Köztársasággal.
Júliusban meghal VII. Benedek pápa. Ottó császár Rómába utazik, ahol kijelöli a következő egyházfőt, XIV. Jánost. Eközben Itália középső részén nagy maláriajárvány tör ki, ezért a császár Rómában marad, ám ősz végén ő is elkapja a fertőzést és december 7-én, 28 éves korában meghal. A Szt. Péter-bazilikában temetik el (ő az egyetlen német-római császár, akinek itt található a sírja).
III. Ottót karácsonykor (három héttel apja halála után) Aachenben német királlyá koronázzák.
II. Ottó előző évi nagy vereségének hírére a polábiai szlávok (luticok, obodriták és más törzsek) fellázadnak a német uralom ellen és felprédálják a Havelbergi és Brandenburgi püspökségek székhelyeit, valamint Hamburgot. A felkelést kihasználva a dánok betörnek a Schlesvigi Őrgófságba, míg a szorbok a Zeitzi Őrgrófságot özönlik el.
A szíriai Homsz kormányzója, Bakdzsar átáll a Fátimidákhoz és segítséget kér tőlük Aleppó elfoglalásához. Ostrom alá veszi a várost, mire Szaad al-Daula aleppói emír hűbérurától, a bizánci császártól kér segítséget. Bardasz Phókasz bizánci hadvezér elűzi Bakdzsart, majd megtorlásul kifosztja Homszot.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 983 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.