| ARM Cortex-A55 | |
| Gyártás | 2017. május 29. |
| Tervező | ARM Holdings |
| Gyártó | TSMC, Samsung, GlobalFoundries, SMIC |
| Max CPU órajel | 1,25 GHz–2,1 GHz |
| Gyártás technológia méret | 16 nm, 14 nm, 10 nm, 7 nm, 12 nm |
| Utasításkészlet | ARMv8.2, kiterjesztések: FPU, NEON, TrustZone |
| Architektúra | ARMv8.2-A |
| Magok száma | 1–8 klaszterenként, több klaszter |
| Magok nevei | korábban: Ananke |
| L1 gyorsítótár | 32–128 KiB (16–64 KiB I-cache paritással, 16–64 KiB D-cache) magonként |
| L2 gyorsítótár | választható, 64–256 KiB |
| L3 gyorsítótár | választható, 512 KiB–4 MiB |
| Alkalmazása | okostelefon, mobil és beágyazott eszközök |
| Előd | ARM Cortex-A53 |
| Utód | ARM Cortex-A510 |
| Az ARM Cortex-A55 weboldala | |
Az ARM Cortex-A55 az ARM Holdings cambridge-i tervezőközpontja által tervezett nagy hatékonyságú mikroarchitektúra, amelyet a tervezőiroda a Cortex-A53 utódjaként tervezett. Az ARMv8.2-A 64 bites utasításkészletet megvalósító Cortex-A55 processzorok jellemzően belépő szintű okostelefonokban és más beágyazott eszközökben találhatók. Az A55-ös magokat gyakran nagyobb teljesítményű (pl. Cortex-A75 alapú) processzorokkal kombinálják big.LITTLE konfigurációban a jobb energiakihasználás és nagyobb teljesítmény elérése érdekében. A Cortex-A55 egy 2 utasítás széles dekódolású, sorrendi végrehajtású (in-order) szuperskalár futószalagos processzorterv, amelyet az ARM, többi termékéhez hasonlóan, szintetizálható IP magként tervezett és más mikroelektronikai cégeknek értékesít, melyek saját termékeikben, igényeikhez alakítva alkalmazzák azt.
A Cortex-A55 az ARM Cortex-A53 utódja, célja a teljesítmény és az energiahatékonyság javítása volt az A53-hoz képest. Az ARM állítása szerint az A55 az A53-nál 15%-kal jobb energiahatékonysággal és 18%-kal nagyobb teljesítménnyel rendelkezik. A memóriaelérés és az elágazás-előrejelzés is javult az A53-hoz képest.
Az Cortex-A75 és a Cortex-A55 magok az első olyan termékek, amelyek támogatják az ARM DynamIQ technológiát. A big.LITTLE utódjaként ezt a technológiát úgy tervezték, hogy rugalmasabb és skálázhatóbb legyen a többmagos termékek tervezésekor.
A Cortex-A55 SIP magként áll a licencelők rendelkezésre, és kialakítása alkalmassá teszi arra, hogy más SIP-magokkal – például GPU, képernyővezérlő, DSP, képfeldolgozó processzor, stb. – együtt integrálható legyen egylapkás rendszert (SoC) alkotó egységekbe.
Példa erre az ARM és Qualcomm cég együttműködése a Cortex-A55 módosított változatának elkészítésében, amelyet a Kryo 385 processzormagban használnak. Ezt a közös tervezésű egyedi magot a Qualcomm egyes középkategóriás SoC-jeiben, a Snapdragon SoC-kbe integrált Kryo 360 Silver és Kryo 460 Silver magokban is használják.
{{cite report}}: Cite has empty unknown parameter: |authors= (súgó){{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó){{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)Ez a szócikk részben vagy egészben az ARM Cortex-A55 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.