Alejo Carpentier

Alejo Carpentier
Születetttiline
1904. december 26.
Lausanne
Elhunyt1980. április 24. (75 évesen)
Párizs
Állampolgársága
Foglalkozása
  • író
  • újságíró
  • esszéíró
  • zenetudós
  • irodalomkritikus
  • diplomata
  • egyetemi oktató
  • kiadó személy
  • folklórkutató
  • néprajzkutató
  • regényíró
Tisztsége
  • nagykövet
  • kultúrattasé (1966–, Embassy of Cuba, France)
Kitüntetései
  • prix du meilleur livre étranger - roman ou poésie (1956)
  • Prix mondial Cino Del Duca (Lewis Mumford, 1975, Andrej Dmitrijevics Szaharov)
  • Alfonso Reyes International Prize (1975)
  • Cervantes-díj (1977)
  • Médicis-díj (külföldi szerzők számára) (1979)
Halál okarák
SírhelyeKolumbusz Kristóf-temető
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény
Fontosabb művei
  • The Kingdom of this World
  • Explosion in a Cathedral
  • The Harp and the Shadow
  • Ecue-Yamba-O!
  • Guerra del tiempo
A Wikimédia Commons tartalmaz Alejo Carpentier témájú médiaállományokat.

Alejo Carpentier (Lausanne, 1904. december 26. – Párizs, 1980. április 24.) francia apa és orosz anya házasságából született kubai író. Bár maga az író azt állította, hogy Kubában, Havannában született, de Svájcban megtalálták a születési anyakönyvi kivonatát, amiből kiderült, hogy ez nem igaz.

Életrajza

A Carpentier család 1908 és 1909 között telepedett le Havannában.

Eredetileg zenét és építészetet tanult, de 1921-ben félbehagyta tanulmányait és újságírással kezdett foglalkozni.

1927-ben a diktátorellenes nyilatkozat aláírása miatt rövid időre börtönbe került. Egy évvel később a kubai Machado-diktatúra elől Párizsba utazott, és több, mint tíz évig ott is élt. Itt szoros kapcsolatot ápolt a szürrealistákkal, részt vett André Breton Révolution Surréaliste nevű irodalmi kiadványának szerkesztésében. Egy hanglemezvállalatnál kezdett dolgozni, majd szürrealista lapoknak dolgozott és folyóiratokat szerkesztett.

1933-ban Madridban kiadta első regényét, a kubai néger szokásokat tükröző, lukumi nyelvű címet viselő Ecue-Yamba-O-t, ami annyit jelent: Dicsértessék az Isten.

1939-től 1945-ig újra Kubában, majd a forradalom győzelméig (1959) Venezuelában élt.

Hazatérése után Havannában egyetemi tanár, a Kubai Író- és Képzőművész Szövetség alelnöke, és a Kubai Országos könyvkiadó igazgatója lett.

1949-ben jelent meg az El reino de este mundo (Földi királyság) című regénye, mely a 18. század végi Haitin játszódik, a rabszolgalázadásokkal terhes időszakban. Eme regény előszavában fogalmazta meg, mit jelent a "csodás való" (lo real maravilloso): "a mi csodás valónk az, amit nyers állapotban, látensen, mindenütt jelenlévőként találunk meg egész Latin-Amerikában".

1959-ben Los pasos perdidos (Elveszett nyomok) című regénye lát napvilágot, melynek főhőse egy zenetörténész, akit ősi hangszerek felkutatására primitív törzsek közé küldenek, s a fizikai távolodása saját világától időutazást eredményez: középkor, majd a kőkorszak kultúrfokán élő emberek közé kerül az őserdőben.

1962 – El siglo de las luces (A fény százada) című regénye Victor Hugues történelmi személye köré fonódik, és a francia forradalomnak a karibi szigetvilág társadalmára gyakorolt végzetes hatásával foglalkozik.

Carpentier irodalmát rendkívüli műveltség, bűvös atmoszféra-teremtő képesség hatja át.

További művei

Magyarul

Jegyzetek

  1. ↑ "www.lemonde.fr/archives/article/1962/12/08/alejo-carpentier-personnage-officiel-romancier-et-parisien-de-cuba_2363600_1819218.html".
  2. ↑ "www.fondation-del-duca.fr/prix-mondial". Hozzáférés: 2020. július 9.
  3. ↑ "Premio Internacional Alfonso Reyes" (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 27.
  4. ↑ "www.lemonde.fr/archives/article/1979/11/27/les-prix-litteraires_2763872_1819218.html". Hozzáférés: 2026. június 5.
  5. ↑ "Alejo Carpentier". Hozzáférés: 2020. április 2.
  6. 1 2 "Alejo Carpentier. Biografía". Hozzáférés: 2017-02. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  7. ↑ "APOKRIF IRATOK MÁGIKUS REALISTA REGÉNYEKRÕL". Hozzáférés: 2020. április 4.

Források

További információk