Bad Zell
| Bad Zell | |||
 | |||
| A főtér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Freistadti járás | ||
| Irányítószám | 4283 | ||
| Körzethívószám | 07263 | ||
| Forgalmi rendszám | FR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2919 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 515 m | ||
| Terület | 45,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′, k. h. 14° 40′48.350000°N 14.666667°EKoordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 14° 40′48.350000°N 14.666667°E | |||
 | |||
| Bad Zell weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Zell témájú médiaállományokat. | |||
Bad Zell osztrák mezőváros Felső-Ausztria Freistadti járásában. 2026 januárjában 2968 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Bad Zell a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Kettenbach és Aubach folyók találkozásánál. Legmagasabb pontja a 801 méteres Bischofsberg. Területének 34,5%-a erdő, 59,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 14 települést egyesít: Aich (403 lakos 2026-ban), Bad Zell (1381), Barndorf (70), Brawinkl (151), Erdleiten (156), Feiblmühl (10), Haselbach (56), Hirtlhof (119), Lanzendorf (145), Maierhof (94), Riegl (155), Weberberg (77), Wolfgrub (4) és Zellhof (147).
A környező önkormányzatok: északra Schönau im Mühlkreis, keletre Pierbach, délkeletre Rechberg, délre Windhaag bei Perg, délnyugatra Allerheiligen im Mühlkreis, nyugatra Tragwein, északnyugatra Gutau.
Története
A régiót 9. század közepén adományozta Vilmos keleti őrgróf a regensburgi Szent Emmerám-kolostornak. Zellt 1208-ban említik először; neve remetelakra (cellára) vagy kápolnával ellátott birtokra utal. A 13. század elejére tudatosan tervezett mezővárossá fejlődött. 1287-ben a kolostortól a Kuenring családhoz került; 1440-ben a Tannböck család szerezte meg, végül pedig 1536-ban a Jörger von Tollet nemzetség vásárolta meg a birtokot, amivel a prandeggi és zellhofi uradalmakhoz került. A település súlyos károkat szenvedett a husziták betörései (1424/32), a cseh határháborúk (1468), valamint Mátyás magyar király hadjáratai (1477/1486) során. Öt olyan tűzvészt jegyeztek fel, amely jelentős károkat okozott (az utolsó 1869-ben történt). Kedvező fekvése miatt (a Duna-vidéket Csehországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén feküdt) gazdasága virágzott. A 16. században a város a Jörgerek támogatásával a protestantizmus egyik bástyájává vált. Az ellenreformációt és a Jörger család emigrációját követően Zell a 18. század elejére jelentős Mária-kegyhellyé, zarándokhellyé alakult. 1740-ben Zellben zajlott le Felső-Ausztria egyik utolsó és egyben legnagyobb boszorkánypere, az úgynevezett Wagenlehner-per; ami egy egész család szinte teljes kiirtásához vezetett. 1876-ban a hasonló nevű településektől való megkülönböztetés érdekében a helység felvette a Zell bei Zellhof nevet.
1945-ben, a második világháború végnapjaiban (sőt a háború hivatalos lezárását követően is) Zell véres harcok színhelyévé vált. Az 1970-es évek elején felismerték a Hedwigsbründl forrás vizének gyógyhatását és a tartományi hatóságok engedélyezték egy gyógyfürdő létesítését. 1976-ban a mezőváros felvette a Bad Zell nevet.
Lakosság
A Bad Zell-i önkormányzat területén 2026 januárjában 2968 fő élt. Lakosságszáma 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2024-ben az ittlakók 97,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból, 0,7% a volt Jugoszláviából (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökországból, 0,8% egyéb országból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,6%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 0,1% ortodoxnak, 1% mohamedánnak, 2,7% felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német anyanyelvűeken (97,8%) kívül a csehek és a bosnyákok (0,4-0,4%) alkották a legnagyobb nemzetiségi csoportokat.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 2769 | 2868 | 2919 |
| 2005 | 2016 | 2018 |
Látnivalók
- a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
- a főtér a 16. századi pellengérrel
- a Hedwigsbründl gyógyforrás
- a zellhofi kastély
- az aichi kastély
- a habichrigli kastély
Források
- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
- A település honlapja
- Zell# Bad Zell Statistik Austria
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Zell című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
