| Tragwein | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Freistadti járás | ||
| Irányítószám | 4284 | ||
| Körzethívószám | 07263 | ||
| Forgalmi rendszám | FR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3082 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 491 m | ||
| Terület | 39,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Tragwein weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tragwein témájú médiaállományokat. | |||
Tragwein osztrák mezőváros Felső-Ausztria Freistadti járásában. 2026 januárjában 3141 lakosa volt.



Tragwein a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Kettenbach folyó mentén. Legmagasabb pontja a Katzenberg (592 m). Területének 35,2%-a erdő, 56,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 14 települést egyesít: Fraundorf (210 lakos 2026-ban), Haarland (164), Hinterberg (66), Hohensteg (57), Josefstal (17), Knollnhof (83), Lugendorf (160), Mistlberg (344), Reichenstein (77), Schedlberg (131), Schmierreith (97), Stranzberg (125), Tragwein (1555) és Zudersdorf (55).
A környező önkormányzatok: északra Gutau, keletre Bad Zell, délkeletre Allerheiligen im Mühlkreis, délre Schwertberg, délnyugatra Ried in der Riedmark, nyugatra Pregarten.
Tragwein területének kőkori lakóiról kőeszközök és nyílhegyek tanúskodnak. I. e. 500 körül kelták, a népvándorlás korában pedig szlávok telepedtek meg itt. Később bajor telepesek érkeztek Tragwein környékére, akik a 8. és a 12. század között teljesen elnémetesítették a helyi szlávokat. 853-ban Német Lajos király oklevélben erősítette meg, hogy a térség (a Duna, az Aist és a Naarn folyók, valamint a Nordwald ("Északi erdő") által határolt terület) a regensburgi Szent Emmerám-kolostorhoz tartozik. A dokumentum szerint az adományozás kiterjedt az ott élő bajorokra és szlávokra, valamint a szabad és nem szabad jogállású személyekre egyaránt. A pogány lakosok megtérítésére megalapították a naarni plébániát.
Tragweint először 1230-ban említik az írott forrásokban. A 13. század közepe vagy vége táján a helység mezővárosi rangot kapott, ami feljogosította hetivásárok, valamint legalább egy éves vásár tartására. 1297-ben Tragwein önálló egyházközséggé vált és területe valószínűleg magába foglalta a mai szomszédos települések némelyikét is (pl. Perg csak 1666-ban kapott önálló plébániát).
A napóleoni háborúk idején a várost többször is megszállták. Az 1938-as Anschlusst követően Tragweint a Német Birodalom Oberdonau gaujába tagozták be. A második világháború után ismét Felső-Ausztria része lett; egyúttal 1955-ig a szovjet megszállási zónába került.
A tragweini önkormányzat területén 2026 januárjában 3141 fő élt. Lakosságszáma 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2024-ben az ittlakók 96,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból, 0,7% a volt Jugoszláviából vagy Törökországból, 0,7% pedig egyéb országból érkezett. 2001-ben a lakosok 95%-a római katolikusnak, 0,4% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 0,8% mohamedánnak, 2,8% felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német anyanyelvűeken (98%) kívül a horvátok (0,4%) alkották a legnagyobb nemzetiségi csoportot.
A népesség változása:
| 2016 | 3 058 |
| 2018 | 3 082 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tragwein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.