Pierbach
| Pierbach | |||
.jpg) | |||
| A bögremúzeum és a Szt. Quirinus-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Freistadti járás | ||
| Irányítószám | 4282 | ||
| Körzethívószám | 07267 | ||
| Forgalmi rendszám | FR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1011 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 494 m | ||
| Terület | 22,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 50″, k. h. 14° 45′ 20″48.347222°N 14.755556°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 50″, k. h. 14° 45′ 20″48.347222°N 14.755556°E | |||
 | |||
| Pierbach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierbach témájú médiaállományokat. | |||
Pierbach osztrák község Felső-Ausztria Freistadti járásában. 2026 januárjában 1033 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Pierbach a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Große Naarn és a Naglbach folyók találkozásánál. Legmagasabb pontja a 801 méteres Bischofsberg. Területének 52,3%-a erdő, 41,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 13 települést egyesít: Bergerriedl (50 lakos 2026-ban), Hinterhütten (51), Höfnerberg (144), Kleinhöfnerberg (32), Kreuzberg (38), Lindnerberg (23), Meislberg (27), Mühltal (109), Naarntal (37), Niederhofstetten (67), Oberhofstetten (63), Pierbach (279) és Sonnleitn (113).
A környező önkormányzatok: északra Unterweißenbach, keletre Königswiesen, délkeletre Sankt Thomas am Blasenstein, délre Rechberg, délnyugatra Bad Zell, északnyugatra Schönau im Mühlkreis.
Története
Pierbachot valószínűleg 1000 körül alapították, első említése 1114-ből származik, amikor ifjabb Rudolf von Perge birtokot adományozott a pergkircheni templomnak. Ruttenstein vára a 12. században a Bambergi, majd a A Clam-Velburg családé volt. Clam-Velburg Ulrich 1218-ban meghalt az ötödik keresztes hadjáratban és mivel gyermeke nem volt, birtokai VI. Lipót hercegre szálltak. A herceg a Kapeller családnak zálogosította el a várat, akik 1300 körül kibővítették az erődítményt. Miután a család 1406-ban kihalt, a birtok több tulajdonosváltást követően 1556-ban Ferdinand Helfried von Meggauhoz került; ezután pedig házasság révén a Dietrichstein grófokhoz. Ők nem lakták a várat és az hamarosan romossá vált; Georg Matthäus Vischer 1674 körüli rajzán már romként ábrázolja. 1823-ban Sász-Coburg és Gothai Ernő herceg szerezte meg, akinek utódai ma is birtokolják a romot és a környező erdőket.
Lakosság
A pierbachi önkormányzat területén 2026 januárjában 1033 fő élt. Lakosságszáma 1869 óta ezer körül mozog. 2024-ben az ittlakók 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti) EU-tagállamokból, 0,1% a volt Jugoszláviából (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökországból, 0,2% egyéb országból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,2%-a római katolikusnak, 0,7% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 2,2% felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német anyanyelvűeken (99,8%) kívül egy cseh élt a községben.
A népesség változása:
| 2016 | 1 000 |
| 2018 | 1 011 |
Látnivalók
- Ruttenstein várának romjai
- a Szt. Quirinus-plébániatemplom
- a bögremúzeum
Források
- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
- A település honlapja
- Pierbach Statistik Austria
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pierbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
