Gutau

Gutau
Gutau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Freistadti járás
Irányítószám	4293
Körzethívószám	07946
Forgalmi rendszám	FR
Népesség
Teljes népesség	2724 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	589 m
Terület	45,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 25′ 03″, k. h. 14° 36′ 49″48.4175, 14.613548.417500°N 14.613500°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 03″, k. h. 14° 36′ 49″48.4175, 14.613548.417500°N 14.613500°E
Gutau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutau témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gutau osztrák mezőváros Felső-Ausztria Freistadti járásában. 2026 januárjában 2775 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Gutau a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik. Legmagasabb pontja a Höllberg (784 m). Területének 44,3%-a erdő, 49,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 17 települést egyesít: Erdmannsdorf (291 lakos 2026-ban), Fürling (120), Gaisruckdorf (23), Gutau (1164), Guttenbrunn (50), Hundsdorf (138), Lehen (317), March (50), Marreith (128), Neustadt (75), Nußbaum (50), Reichenstein (28), Schallhof (36), Schnabling (21), Schöferhof (114), Stampfendorf (14) és Tannbach (156).

A környező önkormányzatok: északra St. Oswald bei Freistadt, északkeletre St. Leonhard bei Freistadt, keletre Schönau im Mühlkreis, délkeletre Bad Zell, délre Tragwein, délnyugatra Pregarten, nyugatra Kefermarkt, északnyugatra Lasberg.

Története

A mai önkormányzat területén építették 1010 körül Stampfegg várát, amely mára teljesen elpusztult. Gutaut egy 1122-es templomszentelési feljegyzés említi először, de a települése akkor már legalább száz éve lakott lehetett. Stephan Lamp gutaui plébános 1424-ig inkvizítori tisztséget is betöltött.

Miután mezővárosi rangra emelkedett (kiváltságlevelének csak másolata maradt fenn) bírót választhatott. Első név szerint ismert bírája Mathias Stiefler (1639–1641) volt. 1733-ban egy nagy tűzvész a templomot és számos házat elpusztított vagy nagy károkat okozott benne. Gutau mezőváros a freistadti uradalomhoz tartozott, de egyes házak, valamint a gutaui plébánia területe különböző uradalmak fennhatósága alatt voltak; közülük a legjelentősebb a hausi uradalom volt. Kisebb földbirtokkal rendelkezett még Freistadt városa, valamint a waldhauseni és pulgarni kolostorok is.

A napóleoni háborúk idején a települést több alkalommal megszállták. 1937-ben Erdmannsdorf és Hundsdorf községeket Gutau önkormányzatához csatolták. Az 1938-as Anschlusst követően a mezővárost a Német Birodalom Oberdonau gaujába tagozták be. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához, de 1955-ig a szovjet megszállási zónához tartozott.

Lakosság

A gutaui önkormányzat területén 2026 januárjában 2775 fő élt. Lakosságszáma 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2024-ben az ittlakók 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 0,9% az új EU-tagállamokból, 0,4% a volt Jugoszláviából vagy Törökországból, 2,1% pedig egyéb országból érkezett. 2001-ben a lakosok 94,1%-a római katolikusnak, 0,8% evangélikusnak, 0,1% ortodoxnak, 1,2% mohamedánnak, 2,6% felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német anyanyelvűeken (98,1%) kívül a bosnyákok (0,5%) alkották a legnagyobb nemzetiségi csoportot.

A népesség változása:

Látnivalók

• a tannbachi kastély
• a Szt. Egyed-plébániatemplom
• a Riedlhammer-kovácsműhely
• a kelmefestő-múzeum

Források

• A település honlapja
• Tragwein Statistik Austria
• Festausschuß (Hrsg.): Gutau einst und jetzt. Herausgegeben zur 800-Jahr- und Riedmarkfeier 1930. Akademische Preßvereinsdruckerei, Linz 1930.
• Friedrich Schober: Gutau. Ein Heimatbuch des Marktes und seiner Umgebung. Marktgemeinde Gutau, Linz 1969, S. 1–289.
• Josef Etzlstorfer: Gutau von 1914 bis heute. Ein geschichtlicher Überblick über alle Vorkommnisse, die die Heimat erlebte und erlebt. Manuskript, Gutau 1970, 21 Blätter.
• Benedikt Pillwein (Hrsg.): Geschichte, Geographie und Statistik des Erzherzogthums Oesterreich ob der Enns und des Herzogthums Salzburg. Mit einem Register, welches zugleich das topographische und genealogische Lexikon ist und der Kreiskarte versehen. Geographisch-historisch-statistisches Detail nach Distrikts-Kommissariaten. 1. Auflage. Erster Theil: Der Mühlkreis. Joh. Christ. Quandt, Linz 1827, Abschnitt 24) Distrikts-Kommissariat Haus, Pfarre Gutau, S. 360 f. (Google eBook). 2. Auflage 1843
• Naturraumkartierung Oberösterreich. Landschaftserhebung Gemeinde Gutau. Endbericht. Gutachten Naturschutzabteilung Oberösterreich. 2004, S. 1–172

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gutau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.