| Bisztra (Bistra) | |
| A falu látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Bisztra |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517115 |
| Körzethívószám | 0x58 |
| SIRUTA-kód | 3048 |
| Népesség | |
| Népesség | 2149 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011) |
| Népsűrűség | 0,18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 548 m |
| Terület | 11 800 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Bisztra weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bisztra témájú médiaállományokat. | |
Bisztra (románul: Bistra) település, Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
A megye északi részén, Gyulafehérvártól 85 km-re, Topánfalvától 5 km-re fekszik, az Aranyos folyó felső völgyében, az Erdélyi-érchegység északi vonulatai között elhelyezkedő völgyben.
Bisztra a Mócvidék területén fekszik. Nevét 1437-ben említették először a források, kenezius de Byzere alakban, a település kenézére utalva. Egy 1486-os oklevélben Byzere néven, az erdélyi káptalan birtokaként szerepelt, Aranyosbánya és Lupsa szomszédságában. Nevét 1595-ben Beszerch, 1733-ban Bisztra alakban írták.
Egy 1771-es oklevél Bisztray Györgyöt, a zalatnai uradalom vezetőispánját említette. A település lakói részt vettek az 1784-es erdélyi parasztfelkelésben. Nevét 1808-ban ismét Bisztra alakban írták. Itt szolgált káplánként Alexandru Sterca-Șuluțiu, a későbbi balázsfalvi érsek. A falu lakói az 1848–49-es erdélyi vérengzésekben is részt vettek. A település 1913-ban Bisztra néven szerepelt.
Bisztra a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott, 1920 óta Románia része.
1910-ben 4117 lakosából 4038 román, 68 roma, nyolc magyar és három német volt. A 2002-es népszámláláskor 1955 lakosából 1954 román és egy roma nemzetiségű volt.
Ortodox temploma 1844–1893 között épült.

