Nagylupsa

Nagylupsa (Lupșa)
A kolostor fatemploma
A kolostor fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségNagylupsa
Rangközségközpont
Irányítószám517410
SIRUTA-kód5345
Népesség
Népesség596 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)
Népsűrűség5,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület102,56 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 23° 12′ 16″46.368333°N 23.204444°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 23° 12′ 16″46.368333°N 23.204444°E
Nagylupsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylupsa témájú médiaállományokat.

Nagylupsa, 1911-ig Lupsa (románul: Lupșa) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Az Erdélyi Szigethegységben, a Mócvidéken, Tordától hetven kilométerre nyugatra, Topánfalvától tizenegy kilométerre keletre, az Aranyos bal partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg szláv eredetű román személynévről kapta, melynek nincs köze a lup ('farkas') közszóhoz (vö. Ljubiša). Először 1366-ban Lwpsa, 1441-ben Naghlwpsa és Kyslwpsa, 1518-ban Also Lwpsa és Felwew Lwpsa, patakját 1437-ben Lwpsapathaka néven említették. Előtaggal a helységnévrendezéskor a Fogaras vármegyei Lupsától való megkülönböztetésül látták el.

Története

Valószínűleg a 14. század első felében települt Offenbánya határán, román lakossággal. A 16. századig Offenbánya és a Toroczkai család vetélkedett birtokáért. A középkor végén két, kenézi jogú román faluból állt. Az offenbányai polgárok 1479-ben fegyveresekkel lerohanták a két Lupsa arany- és ezüstbányáit, amelyek a mai Hadaró községrész mellett feküdtek. A 16. század végén Gyulai Pál birtokolta.

1750-ben 370 háztartást számoltak össze benne, míg 1786-ban 2703-an lakták. Bisztrának az 1810-es években történt görögkatolikus hitre térése után ortodox esperesi székhely lett. 1825-ben görögkatolikus egyházközséget létesítettek benne. Egy 1842-es vásárlajstrom ezekkel a szavakkal számol be május 5-én kezdődő juhvásáráról: „ritka helyen lehet az országba szebb, épebb, s testesebb juhokat találni.” Torda, majd 1876-tól Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. 1896-ban háromszáz családfője készített favillát és gereblyét, 125-en pedig kereket. 1945 után lakói nagy része a verespataki aranybányánál talált munkát. 2008. július 16-án kisebb gátszakadás történt a nagylupsai zagytározónál.

1880-ban 2515 lakosából 2366 volt román és 148 cigány anyanyelvű; 2043 ortodox és 471 görögkatolikus vallású.

2002-ben 754 lakosából 750 volt román nemzetiségű; 744 ortodox vallású.

Látnivalók

Képek

Kapcsolódó szócikkek