| Zsidve (Jidvei) | |
| Az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Zsidve |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517385 |
| SIRUTA-kód | 5112 |
| Népesség | |
| Népesség | 1297 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 37 (2011) |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 105,12 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Zsidve weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidve témájú médiaállományokat. | |
Zsidve (románul: Jidvei, németül: Seiden vagy Seibrich) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Balázsfalvától húsz km-re északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik.
Kettős, magyar–szláv névadású. Első említése (1309-ben Sido, később 1323-ban Sydo) alapján egy Zsidó nevű személyről nevezték el. Mai magyar és román nevének alapja a 'zsidók' jelentésű szláv židove szó (1319: Sythwe, 1324: Sytue, 1332: Situk, 1343: Zytue). 1808-ban németül Seiden vagy Sögden, románul Sidve, magyarul Sitve volt a neve. Német neve talán a 'selyemből való' jelentésű seiden szó hatására alakult ki.
Vármegyei területen létrejött szász falu volt. 1424 és 1876 között északkeleti része Küküllő vármegyéhez, délnyugati része a Királyföldhöz, 1876 után az egész falu Kis-Küküllő vármegyéhez tartozott. Román lakossága 1813-ban tért át görögkatolikusnak. 1894-ben gyógyszertár nyílt benne.
A két világháború között a hetedik legjelentősebb bortermőhely volt Erdélyben.
1945-ben 236 lakosát hurcolták kényszermunkára a Szovjetunióba, akik közül 26-an ott életüket veszítették, sokan pedig a visszatérés helyett a Németországban való letelepedést választották. Az ő családegyesítésükkel kezdődött meg 1952-ben a szász lakosság kivándorlása. 1984-ben alakult meg a zsidvei származású szászok szövetsége.