Bodony

Bodony
A bodonyi plébániaház
Bodony címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Vince János (független)
Irányítószám	3243
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	651 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	25,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″47.941, 20.02247.941000°N 20.022000°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″47.941, 20.02247.941000°N 20.022000°E
Bodony Pozíció Heves megye térképén
Bodony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodony témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a magyarországi községről szól. Hasonló címmel lásd még: Bodony (egyértelműsítő lap).

Bodony község Heves megyében, a Pétervásárai járásban. Lakosainak száma 651 fő (2026. január 1.).

Földrajza

A Mátra északi lábánál, dombok között, Recsktől 9 kilométerre nyugatra, Parádtól pedig 3 kilométerre északra fekszik. Zsáktelepülés, Paráddal és a 24-es főúttal a 24 118-as út köti össze.

Története

Bodony Árpád-kori település; egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Neve legkorábbról az egri káptalan 1275. évi határjáró levelében maradt fenn.

Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között szerepelt. Az 1549–1552. évi adóösszeírások alkalmával 10 jobbágytelket írtak össze a településen, birtokosa ekkor a Perényi család és Perényi Gábor volt. Az 1564. évi adóösszeíráskor portáinak száma már 14-re emelkedett.

1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet, az 1635. évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt.

1684-ben az Erdődy család és a Rákóczi-család birtoka volt. Az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt a faluban.

1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.

A 1837-ben a debrői uradalom tartozéka volt, melyet Ulmann Móricz bérelt. A Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította, amelynek haszonélvezője gróf Károlyi Mihály lett.

1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község leégett.

1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt s 1674 római katolikus vallású.

Már a 20. század elején is Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 2,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (30,1% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, románnak és németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Szent Mihály tiszteletére szentelt, 15. századi római katolikus templom
• 1777-ben épült klasszicista stílusú plébániaház
• 17. századi harangláb
• Első világháborús emlékmű

Források

• Borovszky Samu: Heves vármegye

Jegyzetek

További információk

• Bodony hivatalos oldala
• Bodonyról turistáknak (túratippek, látványosságok, néprajzi érdekességek)
• Bodony a wiki.utikonyvem.hu oldalán