| Kerecsend | |||
| A Világ Királynője-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sári László (Fidesz–KDNP) | ||
| Irányítószám | 3396 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2115 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 95,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kerecsend weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerecsend témájú médiaállományokat. | |||
Kerecsend község Heves megyében, az Egri járásban. Lakosainak száma 2115 fő (2026. január 1.).
Az Egri-Bükkalja Alföldbe simuló dombvidékén, Egertől 13 kilométerre délnyugatra található, a 25-ös főút és a 3-as főút elágazásánál. A település területén, közös csomópontban ágazik ki Demjén és Egerszalók felé a 24 129-es, és a Kerecsend délkeleti részét feltáró, a 3-as főútba torkolló 25 102-es út. A község területét a Laskó-patak szeli ketté.
Nevét írásban először egy pápai tizedjegyzék említi 1337-ben, Keresnuch írásmóddal. 1484-ben a Bakócz-graduále említi Kelechen alakban írva. A terület a egri püspöki birtokhoz tartozott. A török elől a lakosság 1556-ban elmenekült, az 1600-as években népesült be újra. 1687-ben teljesen elpusztult. 1731-ben német jobbágyokat telepítettek a faluba, később szlávok is jöttek a faluba. Az anyakönyvezés 1779-ben kezdődött meg. Az 1900-as években sokan kivándoroltak Amerikába.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2274 | 2261 | 2307 | 2181 | 2210 | 2241 | 2215 | 2198 | 2115 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 2,3%, felekezeten kívüli 27,5% (16,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 1,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% románnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,8% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).
| Verpelét | Demjén | Maklár |
| Aldebrő | Szihalom | |
| Kál | Tenk | Füzesabony |