Heves

Heves
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Heves címere
Heves címere		 Heves zászlaja
Heves zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásváros
PolgármesterSveiczer Sándor (Fidesz-KDNP)
JegyzőDr. Kovács András
Irányítószám3360
Körzethívószám36
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség9743 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség105,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület99,31 km²
Földrajzi nagytájAlföld
Földrajzi középtájÉszak-alföldi-hordalékkúpsíkság
Földrajzi kistájHevesi-sík
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′, k. h. 20° 17′47.600000°N 20.283333°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 20° 17′47.600000°N 20.283333°E
Heves (Heves megye)
Heves
Heves
Pozíció Heves megye térképén
Heves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heves témájú médiaállományokat.

Heves (németül: Hewesch) város Heves megyében, a, Hevesi járás székhelye. 9931 hektáros területével a megye második legnagyobb közigazgatási területű települése, népesség tekintetében pedig megyei szinten a negyedik legnépesebb.

Fekvése

A megye délkeleti részén helyezkedik el. Hozzá tartozik – már mint belterület – Pusztacsász, valamint Alatka és több más külterületi lakott hely is, összesen néhány száz lakossal.

A közvetlenül határos települések: észak felől Erdőtelek, északkelet felől Tenk, kelet felől Átány, délkelet felől Hevesvezekény, dél felől Pély, délnyugat felől Jászivány, nyugat felől Jászszentandrás, északnyugat felől pedig Boconád. Közigazgatási területe, az utóbbi két település között – tehát a központjától nagyjából nyugati irányban – pontszerűen érintkezik még Tarnaméra határával is.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 31-es főút, mely a központján is keresztülhalad, ezen érhető el nyugati irányból, Budapest-Jászberény felől, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok – mint például a megyeszékhely Eger, Miskolc és Debrecen – felől is.

A környék egyéb jelentősebb települései közül az északnyugati irányban elhelyezkedő Gyöngyössel a 3204-es, Kállal – és a mintegy 18 kilométerre húzódó M3-as autópályával – a 3207-es, a délkeletre fekvő Kiskörével pedig a 3209-es számú mellékút köti össze; déli szomszédja, Pély egy alsóbbrendű mellékúton (32 111) érhető el a városból.

Heves komolyabb elővárosi autóbusz-forgalommal nem rendelkezik. Helyközi járatok kötik össze Egerrel, Gyöngyössel, Jászberénnyel és Kiskörével. Távolsági járattal elérhető ezen kívül Budapest, Debrecen, Gyula, Szeged és Tiszafüred.

A hazai vasútvonalak közül a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a területén, Heves vasútállomás, ahol a mellékvonal két végállomása között közlekedő vonatok állnak meg. Az állomás a város északkeleti külterületei között helyezkedik el, a központtól csaknem 3 kilométer távolságra, közúti elérését a 31-es főútból kiágazó 32 308-as számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

A város nevét 1203-ban említi először oklevél „Hewes” alakban. Később „Heues”-nek vagy „Henes”-nek írják. A hő főnév származékából, a heves melléknévből ered. Számításba jöhet a „héves”, hévforrásos hely, valamint a település környékén található hirtelen felmelegedő homoktalaj is a névadást illetően.

A város neve sokszor fordul elő szólásokban, általában melléknévi értelemben. A „nem Hevesben vagyunk” szólásváltozattal türelemre intünk

Az egész országban ismert szólásváltozatok: Él, mint Marci Hevesen. Jó dolgunk van, mint Marcinak Hevesen. Nyílik, mint Marci Hevesen. Ezek a következő rokon értelmű kifejezésekre utalnak: jól él, könnyen boldogul, vidáman telnek napjai, urasan éldegél

Szóláshasonlatok versekben

  • Kormos István Karcos torokkal című versében: „Csákót néki pirosat! Marci jő Hevesről.”
  • Ladányi Mihály Szegény költők dalában: „Vagánykodom, s a világ ellen / szólok hevesen,/ mért nem én lettem Marci Hevesen.”

Története

Heves területén a legkorábbi állandó település a szkíták korában volt. Jelentős honfoglaláskori sírleletek is előkerültek a városban.

Az I. István által létrehozott vármegyerendszerben Heves várispánság szerepét töltötte be, tulajdonosa a király volt. A közigazgatás mellett egyházi szerepe is jelentős volt, a vármegye déli részének főesperességi székhelyeként működött a Nagyvárad–Debrecen–Gyöngyös–Csehország és a Pest–Jászberény–Miskolc–Kassa kereskedelmi út mentén fekvő településen.

Első említése 1203-ból való Hewes néven. Ekkora térségi vezető szerepe már megszilárdult, temploma is ekkor épült. 1271-ben V. István országgyűlést is tartott itt. A 13. század végén a Kompolti, majd az Országh család tulajdonába került. A sok kézműves lakhelyéül szolgáló települést először 1467-ben említik mint mezőváros. Ekkor Országh Mihály vezetésével itt ülésezett Heves vármegye közgyűlése.

A város 15. századi virágzásának a törökök vetettek véget. A város Hatvan 1544-es eleste után került török kézre, és mint gazdag élelmiszerforrás működött. 1567-ben a hatvani bég leromboltatta a várost a környező (Pély, Vezekény, Hanyi) falvakkal együtt, majd 1596-ban elűzték a még megmaradt korábbi lakosságot, törökök költöztek a várba.

A császári csapatok 1685. október 16-án szerezték vissza a várost, ám 1686-ban a törökök ismét elfoglalták, ismételt kiűzésükre 1688-ban került sor. A környéket az udvartól Glöcksberg Dietrich vásárolta meg. Megindult a mezőváros újranépesedése. Nagy számban érkeztek jobbágyok a Bükkaljáról, illetve Felvidékről, de több nemesi család és pár német telepes is lakhelyéül választotta Hevest. A 18. században a lakosság nagy része zsellér és pár jobbágy nélküli kisnemes, valamint hét közép- és nagybirtokos volt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"HEVES: Magyar mező város, Heves, és Kül. Szolnok Várm. Földes ura G. Berényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Egerhez 4 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak külömbféle épűlettyeivel ékesíttetik, hajdan az egész Vármegyének ékessége vala, földgyének némely része trágyázás nélkűl is termékeny, réttyei jók, piatzozása Gyöngyösön, Egerben nem meszsze, legelője elég, keresetre jó módgya, száraz malma helyben van." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Hevesben a földbirtokok rendezésére csak 1860-ban került sor. Ám ezt követően a mezőgazdaság nagymértékben növelte termelékenységét. Ekkor alakult ki a hevesi görögdinnye országos presztízse is. A város lakossága nagyban megnőtt, élénk kulturális és társadalmi élet alakult ki a járásszékhelyen. A város fellendülése az első világháború idején megakadt, a két háború között is csak kisebb gazdasági fejlődés volt tapasztalható, bár a település lakossága nagyban nőtt az Újtelep kiépültével.

A második világháború nagy számban szedett áldozatokat. 350 zsidó lakost szállítottak koncentrációs táborokba. Később a megmaradt polgári lakosságból szép számban kerültek gulágba is. 1944. december és 1945 márciusa között a városban volt a 2. Ukrán Front főhadiszállása.

Az 1945-ös földosztást követően a termőföldszerkezet nagyban elaprózódott, a korszerűtlen termelőeszközök mellett Heves sokat vesztett jelentőségéből. Az 1960-as években kisebb urbanizálódási folyamat indult meg, melynek keretében a közintézményrendszer lassan kiépült. 1984-ben kapott városi rangot.

Az 1990-es években a termelőszövetkezet megszűnt, a helyi nagyüzemeket nagyrészt privatizálták, a termelést racionalizálták. Ennek következtében a várost nagyban sújtja a munkanélküliség.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dr. Hegedűs György (nem ismert)
  • 1994–1998: Kontra Gyula (MSZP)
  • 1998–2002: Kontra Gyula (MSZP)
  • 2002–2006: Kontra Gyula (MSZP)
  • 2006–2010: Csáki Zsigmond (Fidesz)
  • 2010–2014: Csáki Zsigmond (független)
  • 2014–2019: Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP)
  • 2019–2024: Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP)
  • 2024– : Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
10 864
10 746
10 275
9937
9923
9863
9870
9743
20132014201820222023202420252026
Adatok: Wikidata

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 96,5%-a magyar, 3%-a cigány és 0,5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási összetétel

Vallási összetétel a 2011-es népszámlálás alapján

Vallási közösség Arány (%)
Római katolikus 52,7
Görög katolikus 0,2
Református 4,2
Evangélikus 0,3
Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik 1,1
Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 18,1
Ateista 0,8
Nem kívánt válaszolni, nincs válasz 22,6

2022-ben vallásuk szerint 37,7% volt római katolikus, 3,9% református, 0,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).

Gazdasága

Heves gazdasági szempontból igen elmaradott térsége Magyarországnak. Magas a munkanélküliség. A helyiek jelentős része kénytelen ingázni. A város elsődleges megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság. A város nagy hírnévnek örvendő terménye a dinnye, de egyéb gyümölcsök (alma, őszibarack, meggy, szilva), a napraforgó, a búza, az árpa és a kukorica termelése is kiemelkedő. Bár a termelőszövetkezet megszűntével jelentősen apadt, de továbbra is nagy mennyiségű állatállomány van a városban. A jellemző fajok a sertés, a baromfiak, a szarvasmarha, a juh, a ló és a nyúl.

A városban a rendszerváltás előtt gépgyártás folyt. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Helyét részben a könnyűipar vette át, ám nagyrészt üresen állnak a korábbi termelőegységek. A fejlett mezőgazdaság ellenére az élelmiszeripar csak kisvállalkozások formájában van jelen, messze alulmarad a szükségleteknek.

A város közepesen fejlett szolgáltatási és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Több nagyobb élelmiszer-áruház mellett a kisvállalkozások is képviseltetik magukat ebben a gazdasági ágazatban. Turizmusa nagyban fellendülőben van, amit a Tisza-tó közelségének is köszönhet.

Helyi média

Hevesen fogható FM rádiók:

Online média:

Nyomtatott sajtó:

Kultúra, oktatás, sport

Hevesen négy óvoda és öt általános iskola működik. Az Eötvös József Református Oktatási Középiskolában szakmunkás-, szakközépiskolai, négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. A település továbbá Heves vármegye déli részének felnőttképzésének központja is.

Az egykor népszerű strandfürdő 2008 óta zárva tart

A város jelentős központi kulturális intézménye a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Emellé társul a Gyermekház és a 12 ezer kötettel rendelkező Városi Könyvtár. A zenei élet helyi szereplői a Hevesi Fúvós- és Majorette Együttes és a Hevesi Kamarazenekar. A városban minden évben a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói számára megrendezik a Képzőművészeti Alkotótábort, amely laikus látogatókat is vonz.

A városban labdarúgó-szakosztály is működik Hevesi LSC néven. Heves felnőtt csapata jelenleg a NB III. labdarúgó osztályban szerepel.

2023. április 4-én átadták a város teljesen újonnan épült tanuszodáját, melynek az egykori legendás hevesi úszóedző, Bánfalvi Zsigmond lett a névadója.

A település közéleti havilapja az önkormányzati szerkesztésű Heves című újság. Továbbá évente három-négy alkalommal megjelenik a Műhely című helyi kulturális lap is.

Nevezetességei

Római katolikus templom (részben gótikus)

A templom a XIII. században épült, majd a XV. században gótikus stílusban alakították át. A török hódoltság után, az 1770-es években Haller Sámuel tábornoknak köszönhetően toronnyal bővítették, és barokk stílusban építették újjá. Falait támpillérek erősítik, 1969-es felújítása során északi és déli homlokzatán gótikus ablak- és ajtórészleteket tártak fel. A XVIII. századi barokk főoltárkép Krisztus megkeresztelését, a mennyezeti freskók Keresztelő Szent János életének eseményeit ábrázolják Antoine Rosiertől. A berendezések zöme szintén a XVIII. század második feléből származik. A templomkertben csatornaépítés során 1966-ban találtak rá a templom 1465-ben készített gótikus harangjára, melyet felirata szerint Pál mester készített. Nepomuki Szent János 1768-ban készült homokkőszobra a templomban található, míg másolata a kertben áll.

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

A 8 199 hektár területen fekvő Hevesi Füves Puszták TK a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó szabadon látogatható terület, mely a Tisza-völgy és a Mátra közt terül el. Kavicsos, homokos alapját az északról érkező vízfolyások hordalékkúpjai alakították ki.

Sakktörténeti Gyűjtemény

A templom melletti kis utcában található a Sakkmúzeum, amely Dobroviczki Ferenc magángyűjteményeként jött létre. Régi sakk-készletek, érmék, versenyzők arcképei, híres játszmák láthatók itt. A kiállítás egyedülálló az országban, de a világon is mindössze négy sakkmúzeum található.

Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

A város főterén álló klasszicista épület 2005 óta ad otthont a Hevesi Helytörténeti Gyűjteménynek. Az állandó kiállítás Heves helytörténetéből és néprajzából ad ízelítőt. Az időszaki kiállítások Dél-Heves természeti és régészeti értékeit, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeit, résztvevőit mutatják be. Az épület egyik szárnyában Kő Pál szobrászművész állandó kiállítása tekinthető meg.

Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet

A Pély felé vezető Kossuth utcában, a volt Radics-kúriában működik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet központja. A szövetkezetben sok népi iparművész dolgozik, legszebb alkotásaik a kúriaépület bemutatótermében tekinthetők meg. Az udvarban található másik, felújított Radics-kúriát kiállítóhelyként üzemeltetik. A hevesi szőttes alapozta meg a város nemzetközi ismertségét.

Radics Kúria Kiállítóhely

Hevesen a Radics kúria a XIX. század első felében, klasszicista stílusban épült. A Radics kúria jelenleg a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kiállítóhelye.

Dobóczky-kúria

Hevesen a Dobóczky-kúriát 1842-ben Dobóczky Imre építette. A családnak tisztségeik révén jelentős szerepük volt Heves életében. Az épület külsejében ma is őrzi eredeti formáját, sokáig az Eötvös József Középiskola fiúkollégiuma volt.

Remenyik-kastély

Hevesen a Remenyik-kúriát 1840 körül építették. Nyolc holdas park vette körül. A család áldozatkészségével elősegítette Heves fejlődését. Remenyik József az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapítója volt, fia, István főszolgabíró. Napjainkban a Gondozási Központ működik az épületben.

Halász-kastély

Hevesen a helyiek Halász-kastély néven említik, de módos zsidó polgárházról van szó, melyet Halász Viktor kereskedő épített az 1930-as években. Halász Viktor foglalkozott szőlőtermeléssel, borkereskedelemmel, részvényese volt egy szénbányászati vállalatnak is. (Ezért látható az épület homlokzatán a címerében szőlő és bányászkalapács.) Építésmódja, megjelenése az úri igényességet és fényűzést fejezi ki.

Hevesi dinnye

A hevesi dinnyének állít emléket Janzer Frigyes Dinnyehordó lány című alkotása.

Testvérvárosai

Híres emberek

Rendezvények

Jegyzetek

  1. 1 2 "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ Heves adatai a KSH online helységnévtárában
  5. ↑ Kiss Lajos
  6. ↑ "Heves települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  7. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19.
  8. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 6.
  9. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 6.
  10. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 6.
  11. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. május 6.
  12. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 6.
  13. ↑ "Heves települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 4.
  14. ↑ "A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora". 2010. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 14.
  15. 1 2 Heves Helységnévtár
  16. ↑ "Egy több mint hat évtizedes álom valósult meg, megnyílt a hevesi tanuszoda (FOTÓK)". Hevesi Hírportál. 2023. április 5. Hozzáférés: 2023. április 6.
  17. ↑ "Húsz éves a hevesi Sakkmúzeum". hirextra.hu. 2007. szeptember 28. 2018. április 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 21.

Források

További információk

Boconád Kál Erdőtelek, Tenk
Jászszentandrás

Észak
Nyugat  Heves  Kelet
Dél

 Átány
Jászapáti Besenyszög Hevesvezekény