Sirok

Nem tévesztendő össze a következővel: Sirak.

Sirok
A település látképe
Sirok címere Sirok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Pétervásárai
Jogállás	község
Polgármester	Tuza Gábor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3332
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	1630 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	28,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	63,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 52″, k. h. 20° 11′ 49″47.931111, 20.19694447.931111°N 20.196944°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 52″, k. h. 20° 11′ 49″47.931111, 20.19694447.931111°N 20.196944°E
Sirok Pozíció Heves megye térképén
Sirok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sirok témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sirok község Heves vármegyében a Pétervásárai járásban

Fekvése, földrajza

A Mátra keleti szélén található, a Tarna mentén, a vármegyeszékhely Egertől 19,5 kilométer távolságra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bükkszék, északkelet felől Bátor, kelet felől Egerbakta, délkelet felől Egerszólát, dél felől Tarnaszentmária, élnyugat felől Verpelét, nyugat felől Recsk, északnyugat felől pedig Szajla.

Különálló településrészei Liszkó és Kőkútpuszta, mindkettő a központjától néhány kilométernyire fekszik, előbbi déli, utóbbi délnyugati irányban.A Település két részből áll Felsősirok városrész és Alsósirok városrész

Történelem

A község és a vár neve talán szláv eredetű (širokъ kamy : széles kő), vagy francia (sỉrỏk, sỉrỏkỏ), esetleg magyar (sírókő). Első írásos említése 1302-ben Sirak, majd 1320-ban Castrum Syruk.

A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. 1522-ben II. Lajos király megerősítette a Gwth-i Orzag család 1510-es osztályos egyezségét, ami Csejte várát és uradalmát (beleértve Cheythe, Warbo és Koztholyan oppidumokat), Jókő várát és uradalmát (beleértve Wythencze oppidumot), Nagytapolcsány várát és uradalmát (beleértve Thopolczan oppidumot), Nagysurány várát és uradalmát (beleértve Swran oppidumot), Szomolány várát (beleértve Zomolyan, Dyos és Modor oppidumot), Hollókő várát és uradalmát, Sirok várának felét és uradalmának részét, illetve a Hont vármegyei Wysk, Rymazombath és a Nógrád vármegyei Lossoncz és Zechen, Gyengyes és Patha oppidumokat a hozzájuk tartozó és számos egyéb birtokot érintett, valamint a Kompolti család Nána és Oroszlánkő várát és uradalmaikat (beleértve Hewes, Feghwernek és Wanya oppidumokat), Sirok várának felét és uradalmát érintette. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.

A településtől délre elhelyezkedő Kőkútpuszta melletti Liszka külterületen 1952-ben alapított Mátravidéki Fémművek dolgozói számára Felsősirokon lakótelep épült.

Leírás a településről a 18. század végén:

SIROK: "Magyar falu Heves Várm. földes Urai Báró Orczy, G. Haller, Sághy, Tarrody, és több Uraságok, a’ kiknek vámjok is van itten, lakosai katolikusok, fekszik erdőkkel köerűl vétetett kies helyen, Terpeshez ész. egy órányira; Tarna vizének Istenmezeje felől lefolyó ága keresztűl foly rajta, ’s meg lévén rekesztve nagy tőltéssel, a’ malom miatt nagy nádas tavat, és rétet okoz, mellynek tsukáji meszsze földön is nevezetesek, jó ízekért. A’ falu felett, ész. és n. ny. között egy magas kősziklán van puszta Vára, mellyet Ország Kristóf építtetett 1562. A’ külső kapu felett e’ felűlírás van: Magnificus Dominus Cristophorus Ország de Gut Co. Neugrad, ac S. Rom. Cćs. Mttis Pincerna. – Sokáig laktak benne az Ozmanok, ’s kinnűlő helyeik hasonlítanak egy kerek tekenőhöz. Liszkai Úrnak szép udvarháza, és majorsága vagyon itten, ’s Báró Orczy Uraságnak is; szántó földgyei, és réttyei igen jók, lakosai szorgalmatosak, és jó gazdák; nagy ország úttya van itten Gömör, és más felsőbb Vármegyékből az alföldre. Rozsnak, N. Berek, és Kőkút puszták is hozzá tartoznak."

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,5%, református 1,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,4% (25% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szlováknak és szlovénnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,9% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 19,4% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).

Turizmus

A települést érinti az Országos Kéktúra 21-es és 22-es számú szakasza.

Nevezetességek:

• Siroki vár
• Egykori barlanglakások
• Római katolikus templom. A 18. században épült, szeplőtelen fogantatás tiszteletére felszentelt. Oltárképét Sajósy Alajos festette 1865 körül.
• Kőkútpusztai Szent László kápolna
• Nyírjes-tó
• Látványos sziklaalakzatok: a Barát és az Apáca

Galéria

• 
  A siroki vár légi fotón
• 
  Átjárás a felső vár és a déli ún. olasz bástya között
• 
  Sirok, a vár 1530 körül emelt, déli ún. olasz bástya megmaradt falai
• 
  A siroki vár 3D-képen
• 
  Sirok vára
• 
  A siroki tájház
• 
  MFS 2000 Zrt. (Mátravidéki Fémművek)

Híres személyek

• Borics Pál (1908-1969) szobrászművész
• Kislégi Nagy László (1911-1998) plébános

Jegyzetek

További információk

• Siroki szálláshelyek a Pihenes.com - A kirándulástervező Portálon^{[halott link]}
• Sirok honlapja
• A Siroki vár honlapja
• Sirok az utazom.com honlapján
• Siroki vár 3D képeken
• Felső-magyarországi Várak Egyesülete – Sirok
• Sirok vára - Rekonstrukciós elképzelés / grafika