Története
Borkovec akkor tűnik fel először az írott forrásokban, amikor 1446. június 20-án Cillei Frigyes és Ulrik Borkovec birtokát Fodróczy Gergelynek (Gregorius Fodrovecz) adományozták. A zágrábi káptalan 1446 augusztusában iktatta be Gergelyt a birtokba. Az adományt később 1449-ben a Cilleiek, 1457-ben V. László király, 1458-ban Mátyás király, majd 1464-ben szintén Mátyás is megerősítette. A borkoveci birtok megszerzése után a család egyes tagjai már „Fodroczy de Borkovec” néven szerepeltek. A Fodróczy család erdélyi származású és a 13. században a tatárjárás idején került Horvátországba. A Fodróczyak egészen a 20. századig birtokolták Borkovecet. A család időközben több ágra szakadt, és a 15–19. század között jelentős birtokokat szerzett Varasd, Kőrös és Zágráb vármegyékben. Több tagjuk megyei bírói és magasabb közigazgatási vagy katonai tisztséget is betöltött.
A településnek 1857-ben 206, 1910-ben 378 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 246 lakosa volt.
Nevezetességei
A borkoveci kastélyt 1795-ben építették a Zlatartól északra fekvő magaslaton. Építtetője Ladislav Fodroczy (Fodróczy László) volt. Téglalap alakú alaprajzú egyemeletes épületként, amelyet oromzatos nyeregtetővel fedtek be. Térben szimmetrikusan elrendezésű, egy középső előcsarnokkal, melynek mindkét oldalán két szoba van. Az előcsarnokból egy háromszintes lépcső vezet az első emeletre, ahol a földszint alaprajza alapvetően megismétlődik, de a központi rész lényegesen szélesebb, mint a földszinten. A kastély külseje egyszerű. A főhomlokzatot sekély csíkokból álló rács tagolja, amelyek két különböző téglalap alakú, két emeletet átívelő mezőt alkotnak.
Horvátország
é. sz. 46° 06′ 07″, k. h. 16° 05′ 10″46.102000°N 16.086000°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 07″, k. h. 16° 05′ 10″46.102000°N 16.086000°E
