Ladislavec

Ladislavec
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Krapina-Zagorje
Község	Zlatar
Jogállás	falu
Polgármester	Miroslav Kopjar
Irányítószám	49250
Körzethívószám	(+385) 049
Népesség
Teljes népesség	160 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 07′, k. h. 16° 04′46.11666667, 16.0666666746.116667°N 16.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 07′, k. h. 16° 04′46.11666667, 16.0666666746.116667°N 16.066667°E
Sablon Wikidata Segítség

Ladislavec falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik.

Fekvése

Krapinától 17 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északnyugatra a Horvát Zagorje területén fekszik.

Története

A zágrábi káptalan 1334-es statutumában említenek egy Lobor melletti Szent László plébániát "ecclesia Sancti Ladislai" néven. Ennek a mai faluval való kapcsolatáról azonban nincs semmi bizonyíték. Ladislavec falu 1789-ig a lobori, azután a zlatari plébániához tartozott. A 19. század végén Hermann Neudörfer név szerint is dokumentálható Ladislavec birtokosaként.

A mai Zlatar területén található számos pataknak köszönhetően egykor nagyszámú vízimalom működött itt; ezek számítottak a legelterjedtebb gazdasági létesítményeknek. Az életmód megváltozásával gazdasági jelentőségük megszűnt, így mára csak elvétve maradtak működő példányok. Építészeti szempontból hagyományos módszerekkel emelt, egyszintes épületekről van szó: a terméskő alapra helyezett deszkafalakat „hódfarok” cseréppel fedett nyeregtető zárja le. E régi vízimalmok utolsó példányai a Donja Selnica-i és ladislaveci Lopatek-patak mentén találhatók, egy megőrzött példány pedig a Reka-patakon áll, kissé délre a Zlatarčica-patakkal való összefolyástól (Zlatar településtől délre).

A településnek 1857-ben 156, 1910-ben 240 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 1945-ben Viktor Neudorfer ladislaveci nagybirtokos szerepel itt birtokosként. Az irat a német vagyon elkobzásával kapcsolatos ügyek között szerepel. Ladislavecnek 2001-ben 149 lakosa volt.

Nevezetességei

• A Neudorfer-kúria a 17. század végén, vagy a 18. század elején épült.

• A ladislaveci Szent László-templom feltételezett helyszíne a mai napig feltáratlan. A lelőhely a falu központjában, a régi malom közelében, a Škofa-féle szántóföldön, a pataktól keletre található. A helyi lakosok elmondása szerint szántás közben téglák és kövek kerülnek elő ezen a területen. Itt állhatott a középkori Szent László-templom – amelyről a Zágrábi Egyházmegye 1334-es plébániajegyzéke is említést tesz, és amelyről a település a nevét kapta. A templom a 14. századra, vagy valószínűleg még korábbi időszakra datálható.

Külső hivatkozások

• Zlatar hivatalos oldala
• Zlatar információs portálja

Jegyzetek

1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
2. ↑ Đuro Szabo. "Spomenici kotara Krapina i Zlatar". hrcak.srce.hr. Hozzáférés: 2026. október 10.
3. ↑ "Zágrábi bányakapitányság" (PDF). epa.oszk.hu. Hozzáférés: 2026. október 10.
4. 1 2 "Grad Zlatar Prostorni plan uređenja" (PDF). zlatar.hr. Hozzáférés: 2026. október 10.
5. ↑ "PARTIZANSKA I KOMUNISTIČKA REPRESIJA I ZLOČINI U HRVATSKOJ 1944.-1946. DOKUMENTI" (PDF). znaci.org. Hozzáférés: 2026. október 10.

Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!