Lobor

Lobor
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
Jogállásfalu
Irányítószám49253
Körzethívószám(+385) 049
Népesség
Teljes népesség2703 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Terület61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 16° 03′ 36″46.150000°N 16.060000°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 16° 03′ 36″46.150000°N 16.060000°E
Lobor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lobor témájú médiaállományokat.

Lobor falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében.

Fekvése

Zlatartól 7 km-re északra az Ivaneci-hegység déli lábánál az azonos nevű patak partján fekszik. Közigazgatásilag Cebovec, Markušbrijeg, Petrova Gora, Šipki, Stari Golubovec, Velika Petrovagorska, Vinipotok, Vojnovec Loborski és Završje Loborsko települések tartoznak hozzá.

Története

A Szűzanya tiszteletére szentelt temploma az Ivaneci-hegység lejtőjén emelkedő Gora nevű magaslaton áll. Már évszázadok óta zarándokhely ez és a hely amelyen épült a régészeti leletek alapján már négyezer éve fontos őrhelye volt az itt élőknek, ahonnan az alatta egy szűk szorosban elhaladó utat ellenőrizték. A középső bronzkorból az álzsinegdíszes Litze-kerámia kultúrájához tartozó sírleletek kerültek itt elő. A plató északi oldalán késő bronzkorból származó házak nyomaira bukkantak és a hely lakott maradt a vaskorban is. Lehetséges hogy már ekkor védőfal is övezte a magaslatot. Lobor helyén rómaiak idején is település állt, melynek bizonyságai azok a római sírok, melyek 1857-ben a mai iskola udvarán kerültek elő.

Valamikor az 5. században épülhetett az a nyolcszög alaprajzú keresztelőkápolna, mely egy keresztény bazilika része lehetett. Belsejében feltárták a hatszögletű keresztelőmedence maradványait. Az épület a 7. században semmisülhetett meg, amikor barbár népek, avarok és a mai horvátok ősei foglalták el ezt a területet. Az első fából épített egyhajós keresztény templom csak 800 körül épült fel itt. A feltárások szerint 12 méter hosszú és 6 méter széles volt és maradványai a mai templom harangtornyától délre húzódnak. Apszisában egy fiatal leány sírját tárták fel, aki feltehetően valamelyik birtokos család tagja volt. A templom körül valószínűleg az első megkeresztelkedett horvátok sírjait találták meg.

A 9. században egy nagyobb korai román stílusú háromhajós bazilika épült itt, melynek hosszúsága 24 méter, szélessége 12 méter volt. Ennek maradványai éppen a mai templom alatt húzódnak. A templom mészkő tömbökből épült, mindhárom hajója apszisban záródott. A hajókat két gazdagon díszített oszlopsor, előudvarát fal, szentélyét diadalív választotta el. Belsejében nagy számú díszes kőfaragvány volt, melyekből sok töredék máig fennmaradt. Harangtornya később, a 11. században épült. Ennek alapjait szintén feltárták. A templom körüli temető az egész plató területére kiterjedt. Sírjai között sok gazdag emberé volt, amely arról beszél hogy a település lakói között sok nemes ember volt. Az egész területet védőfal övezte. A bazilika a 12. vagy a 13. században tűzvész áldozata lett. Helyére egy kisebb késő román – kora gótikus templomot emeltek, mely ismeretlen körülmények között pusztult el. Ennek alapjain épült a 14. században a mai nagyméretű egyhajós gótikus templom, melyet belül a máig is fennmaradt freskók díszítettek. A templom kívülről is festve volt, ebből azonban mára csak egy a déli oldalon levő Szent Kristóf ábrázolás maradt fenn. A templom első írásos említése 1639-ben az egyházi vizitáció jegyzőkönyvében található. A 18. században barokk stílusban építették át, ekkor újult meg homlokzata és belseje is. Fennmaradt viszont a Szűzanya gótikus szobra.

Lobor várát valószínűleg Orbán fia Pocina építtette a 13. században. Először 1257-ben „Castrum Lobor” néven Mária királyné adománylevelében említik. A 14. században a zagorai ispánság tartozéka, majd 1399-től a Cilleieké, Vitovec Jánosé, Corvin Jánosé, később 1525-től a Keglevicheké. A hagyomány szerint a török hét évig ostromolta, mégsem tudta bevenni. A vár a 16. század végén vagy a 17. század elején pusztult el, ma csak romjai láthatók. Helyette a Keglevichek a 17. században barokk kastélyt építettek, mely a 19. század végén nyerte el végső formáját. A család 1905-ben adta el a kastélyt, melynek állaga ezután folyamatosan romlott. A második világháború után államosították és szociális otthon lett belőle.

Magát Lobort 1244-ben említik először. Plébániatemplomát 1334-ben a zágrábi káptalan statútuma említi először. Ez a templom nem a mai plébániatemplom helyén, hanem a mögötte emelkedő dombon állt. 1805-ben rossz állapota miatt lebontották és felépítették a mai plébániatemplomot. A település a trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Ma Lobornak 546, a községnek a hozzá tartozó falvakkal együtt 3700 lakosa van.

Nevezetességei

Híres emberek

Loborban született a neves horvát író és költő Franjo Horvat Kiš (1886.-1924.) Az ő nevét viseli ma a település 160 éves alapiskolája.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2367.
  3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1905.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4325.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5302.
  6. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2362.

Források

Kapcsolódó szócikkek