Radoboj

Radoboj
A plébánia 18. századi épülete
A plébánia 18. századi épülete
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
KözségRadoboj
Jogállásközség
PolgármesterAnđelko Topolovec
Irányítószám49232
Körzethívószám(+385) 049
Népesség
Teljes népesség2981 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 09′ 59″, k. h. 15° 55′ 25″46.166400°N 15.923600°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 59″, k. h. 15° 55′ 25″46.166400°N 15.923600°E
Radoboj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoboj témájú médiaállományokat.

Radoboj falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Bregi Radobojski, Gorjani Sutinski, Gornja Šemnica, Jazvine, Kraljevec Radobojski, Kraljevec Šemnički, Orehovec Radobojski és Strahinje Radobojsko tartozik hozzá.

Fekvése

Krapinától 4 km-re keletre a Strahinjčica-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

Határában vaskori csontvázas és urnás temetkezéseket tártak fel. A római korban itt vezetett át a Krapina felől Varasd irányába vezető kereskedelmi út. Az út jelentős forgalmát az itt talált vaskori görög aranypénz lelet is igazolja, melyen Pallas Athéné és Niké feje látható. A települést és plébániáját „Radboa” néven 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott jelentésben említik először. Az egyházi vizitáció 1693-tól említi. A középkorban Radoboj plébániájához tartozott Jesenje, Mala Gora és Popovec is. Kegyurai a Keglevichek, az Erdődyek, a Moskonok és a Sermage-ok voltak.

A falu életében jelentős változást okozott, amikor határában 1811-ben kéntelepeket fedeztek fel. Nem sokkal később szenet is találtak. A kénnek, ennek az Európában ritka ásványnak a kitermelése csakhamar megindult. 1865-ig a kincstár bányászta, ekkor azonban egy magántársaság vette bérbe, amely évenként átlag 60 000 kilogramm tiszta ként állított elő. A termelés csak a második világháborút követően maradt abba. Iskolája 1833-ban nyílt meg először, de később a fenntartás nehézségei miatt bezárták. A tanítás 1835. október 5-én indult újra 33 tanulóval, első tanítójuk Franjo Ruppnigg volt. 1900-ban új iskolaépületet emeltek, melyet 1905-ben tanítói lakással bővítettek. A mai iskolaépületben 1969-ben indult meg a tanítás.

1857-ben 1115, 1910-ben 1664 lakosa volt. A falu Trianonig Varasd vármegye Krapinai járásához tartozott. 2001-ben 1295 lakosa volt.

Nevezetességei

Híres emberek

Itt született 1893. augusztus 5-én August Košutić prominens horvát parasztpárti politikus.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7067.
  3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2222.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2492.