1924 és 1928 között a bukaresti Spiru Haret Líceumban Ion Barbumatematikus költő tanítványa volt. 1931-ben fejezte be tanulmányait a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarán Nae Ionescu tanítványaként. 1932 és 1934 között a Criterion elnevezésű művelődési kör tagja volt. Annak ellenére, hogy legközelebbi barátai (Mihail Polihroniade, Haig Acterian, Mircea Eliade) elkötelezték magukat a Vasgárda mellett, Noica, az apolitizmus meggyőződéses híveként, nem lett tagja ennek a szervezetnek. 1933-tól a Bukaresti Egyetem matematika szakos hallgatója volt. 1938-ban a francia állam tanulmányi ösztöndíjasa lett (Emil Ciorannal és Ionesco-val együtt) és Párizsban tartózkodott 1939-ig. 1940-ben a Bukaresti Egyetemen doktorált a Schiță pentru istoria lui „Cum e cu putință ceva nou?” / Skizze für eine geschichtliche Darstellung des Wie ist etwas Neues überhaupt möglich című dolgozatával. 1940 és 1944 között a berlini Román Intézet filozófiai referense volt, s Martin Heidegger és Eduard Spranger filozófiai előadásait hallgatta. 1949 és 1958 között háziőrizetben élt Câmpulung-Muscelen. 1958-ban huszonöt év, szigorított fegyházbüntetésre és az anyagi javainak a teljes elkobzására ítélték a kor hatóságai. A Jilaván eltöltött börtönévek után, 1964-ben helyezték szabadlábra. 1965-től kezdődően a bukaresti Logikai Központban dolgozott. 1975-től haláláig Szebenjuharoson élt tanítványai (Gabriel Liiceanu, Andrei Pleșu, Sorin Vieru, Sorin Lavric, Andrei Cornea, Cătălin Ciobă) körében.
Művei
1934 – Mathesis sau bucuriile simple
1936 – Concepte deschise în istoria filozofiei la Descartes, Leibniz și Kant
1937 – De caelo
1940 – Schiță pentru istoria lui cum e cu putință ceva nou
1943 – Două introduceri și o trecere spre idealism. Cu traducerea primei introduceri kantiene a Criticei Judecarii
1944 – Pagini despre sufletul românesc
1944 – Jurnal filosofic
1962 – Fenomenologia spiritului de GWF Hegel istorisită de Constantin Noica
1969 – Douăzeci si sapte de trepte ale realului
1969 – Platon: Lysis (cu un eseu despre înțelesul grec al dragostei de oameni si lucruri)
1970 – Rostirea filozofică românească
1973 – Creație și frumos in rostirea românească
1975 – Eminescu sau gânduri despre omul deplin al culturii romanesti
1975 – Despărțirea de Goethe
1978 – Sentimentul românesc al ființei
1978 – Spiritul românesc la cumpătul vremii. Șase maladii ale spiritului contemporan.
1980 – Povestiri despre om, dupa o carte a lui Hegel: Fenomenologia spiritului
1981 – Devenirea întru ființă, vol. I: Incercarea asupra filozofiei traditionale; vol. II: Tratat de ontologie
1984 – Trei introduceri la devenirea întru ființă
1986 – Scrisori despre logica lui Hermes
Magyarul
De caelo. Próbálkozás a megismerés és az egyén körül; ford., tan. Papp László; A Familia Folyóirat Kiskönyvtára, Nagyvárad, 1996
Mathesis vagy Az egyszerű örömök; ford. Fazekas István, Papp László, tan. Papp László; A Familia Folyóirat Kiskönyvtára, Nagyvárad, 1996
A szellem hat betegségének leírása. In: Viasz és pecsét. Huszadik századi román esszék (Európa, 1988) és Szegényeknek – palota. XX. századi román esszék (Balassi, 1998)
A tollas gárda. A nacionalizmus szellemi változatai az 1930-as évek Romániájában. Corneliu Codreanu, Mircea Eliade, Nae Ionescu, Constantin Noica és Vasile Lovinescu írásai; tan., szerk. szerk. Horváth Róbert, ford. Tárkányi Beatrix; Nemzetek Európája, Bp., 2001 (Nefelejcs kiskönyvtár)
Irodalom
Gabriel Liiceanu, Jurnalul de la Păltiniș, Humanitas, 1996
Andrei Cornea, De la Școala din Atena la școala de la Păltiniș, Humanitas, 2004
Sorin Lavric, Ontologia lui Noica. O exegeză, Humanitas, 2005
Sorin Lavric, Noica și mișcarea legionară, Humanitas, 2007
Laura Pamfil, Noica necunoscut. De la uitarea ființei la reamintirea ei, Cluj, Biblioteca „Apostrof” & Casa Cărții de Știință, 2007
