| Csanytelek | |||
| Műemlék római katolikus Nepomuki Szent János-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Csongrádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Erhard Gyula (független) | ||
| Irányítószám | 6647 | ||
| Körzethívószám | 63 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2563 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 73,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Csanytelek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanytelek témájú médiaállományokat. | |||
Csanytelek község Csongrád-Csanád megyében, a Csongrádi járásban. Magyarország leghosszabb falujának tartják.
A település a dél-alföldi régióban, a Tisza jobb partján fekszik. Távolsága Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométer. Szomszédai: észak felől Felgyő, kelet felől Szegvár (a folyó túlpartján), dél felől Baks, nyugat felől pedig Tömörkény.
Lakott területén végighalad, számos irányváltásától eltekintve nagyjából észak-déli irányban a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben mindkét város irányából, illetve ez az út húzódik végig a Csaj-tó nevű tórendszer elemei között is. Pálmonostora és az 5-ös főút felől a 4504-es út vezet a településre.
Csanytelek Árpád-kori település. 1075-ben említették először Chonu néven.
I. Géza király a halászfalut a Tisza két partján levő földjével és halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak adta.
A falu a 15. századig egyházi birtok volt. Temploma 1842-ben épült fel (Nepomuki Szent János-templom).
1910-ben 4231 lakosából 4208 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 58 református volt.
A 20. század elején Csongrád vármegye Csongrádi járásához tartozott.
A mai településszerkezet a 20. század elején alakult ki.
| Lakosok száma | 2757 | 2700 | 2498 | 2474 | 2541 | 2537 | 2542 | 2556 | 2563 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 2,8%, felekezeten kívüli 13,6% (16,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).