Fekvése
Magyarország déli részén, a Dél-Alföldön, Csongrád-Csanád vármegye északi részén található.
A szomszédos települések: észak felől Petőfiszállás, északkelet felől Pálmonostora, délkelet felől Kistelek és Balástya, dél felől Kömpöc, délnyugat felől Kiskunmajsa, északnyugat felől pedig Jászszentlászló.
Megközelítése
Központján kelet-nyugati irányban az ország egyik leghosszabb öt számjegyű mellékútja, az 5-ös főúttól Kiskunmajsáig húzódó, több mint 19 kilométer hosszú 54 121-es számú mellékút halad végig, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Balástyával az 5421-es út, Jászszentlászlóval pedig egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út kapcsolja össze.
Közigazgatási területét, nagyjából észak-déli irányban átszeli az M5-ös autópálya is, de csomópontja a sztrádának sokáig csak Csengele déli határszélénél volt, a falutól jó 10 kilométerre délre; 2021 decembere óta azonban saját sztrádacsomóponttal is rendelkezik a község, ugyanez a csomópont könnyíti meg Kiskunmajsa elérését is az M5-ös felől.
Határszélét délen érinti még a Kiskunmajsa-Kistelek-Ópusztaszer közt húzódó 5411-es út is.
Története
A bronzkorban is már lakott volt, a Mételyes dűlőben 1932-ben kerültek felszínre ebből a korból származó agyagedények. A 600-as évek elejétől avarok temetkeztek a Feketehalmi dombnál. A 7. század közepén avar vezért temettek el a Jójárt tanya mellett.
Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát.
Egy 1570-es török összeírás szerint 3100 szarvasmarhát tartottak ezen a területen. 1852-ben elkezdték a pusztát bérbe adni. 1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. A 19. század második felében Kordás Mihály szélmalmot épít.
1909-ben vasútállomás létesült. 1914-ben megkezdte az első helyi orvos a működését. 1934-ben motormalom épült. 1936-ban kezdte meg az első helyi lelkész a működését, a parókia 1938-ra készült el. 1941-ben elkészült az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de csak 1943-ban kezdte meg működését. 1945-ben megszűnt a földbérlői rendszer, a földeket szétosztották. 1948-ban 250 házhelyet osztottak ki a majdani falu területén. 1950-ben önálló községgé nyilvánították Csengelét.
Népesség
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Kis létszámban svájci, belga, holland és német családok települtek meg a tanyavilágban.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,6% németnek, 1,6% románnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,1%, református 2,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (10,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).
Csengelei Krónika
A Csengelei Krónika című lap első száma 1992. október 20-án jelent meg. Kiadója a Csengelei Polgárőr Csoport volt 2007 augusztusáig. Ekkortól a Csengelei Krónikás Egyesület jelenteti meg. 1994 őszéig havonta egyszer jelent meg, azóta havonta kétszer. 2000 januárjától 2001 novemberéig szünetelt a lap megjelenése, ezalatt a Kisteleki Hírmondó rovataként jelentkezett. Az első hónapokban ingyenes kiadványként jelent meg, majd 1993-tól éves előfizetésben terjesztik. Alapító szerkesztője Molnár Mihály. 1998-2007 között Kontesz Józsefné, 2007-2009 között Molnár Mihály, 2009-2014 között Gémes Antal volt a felelős szerkesztő. Az újság elsősorban Csengele községgel kapcsolatos írásokat jelentet meg: önkormányzati hírek, bűnügyek, interjúk, sport, helytörténet stb. Példányszámok: 1992-ben 150 db, 1993-ban 250 db, 2003-ban 140 db, 2004-ben 130 db, 2009-ben 120 db 2011-ben 115 db. Az újság 2014 december közepén megszűnt.
Magyarország
é. sz. 46° 32′, k. h. 19° 52′46.533333°N 19.866667°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 19° 52′46.533333°N 19.866667°E
