Pusztaszer

Pusztaszer
A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
Pusztaszer címere
Pusztaszer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállásközség
PolgármesterOcskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)
Irányítószám6769
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség1272 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség28,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.550000°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.550000°N 19.983333°E
Pusztaszer (Csongrád-Csanád megye)
Pusztaszer
Pusztaszer
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Pusztaszer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat.

Pusztaszer község Csongrád-Csanád megye Kisteleki járásában.

Fekvése

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekszik. Közigazgatási területe durva közelítéssel trapéz alakú, attól nem sokban tér el; további szomszédai északkelet felől Tömörkény, délnyugat felől Kistelek, északnyugat felől pedig Pálmonostora. A térség fontosabb települései közül Kistelek központja 9,5, Balástya 15,5, Sándorfalva pedig 29 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Közigazgatási területén, annak nyugati szélén keresztülhúzódik az 5-ös főút, így Budapest-Kecskemét, illetve Szeged felől is könnyen megközelíthető. Központján a Gátértól Tömörkényen át idáig húzódó 4518-as út halad végig.

Története

A honfoglalás fontos csomópontja. Anonymus legendája szerint a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1467
1419
1365
1361
1348
1320
1299
1268
1272
201320142017202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (31,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 1,9%, felekezeten kívüli 17,1% (40,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

Híres emberek

Jegyzetek

  1. 1 2 "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 21.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 26.
  5. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 27.
  6. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 27.
  7. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 27.
  8. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 4.
  9. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 26.
  10. ↑ "Pusztaszer települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 3.
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Pusztaszer Helységnévtár
  13. ↑ Pusztaszer Helységnévtár
  14. ↑ Tóth Pál – grafikus, festő- és zománcművész. tothpal.eoldal.hu (Hozzáférés: 2021. december 30.) arch
  15. ↑ "Bonus Nuntium 2019. 4. sz. 69. o." (PDF). 2021. december 30. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. december 30.

Források

További információk