| Kistelek | |||
| Szent István tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Kisteleki | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 6760 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7017 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 100,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 69,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kistelek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat. | |||
Kistelek város Csongrád-Csanád megye Kisteleki járásának székhelye és egyetlen városa.
Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.
A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.
Két eltérő adottságú terület, a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye határán, a Dorozsma–Majsai-homokháton helyezkedik el. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély).
Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek lassanként elmocsarasodnak és folyamatosan pusztulnak. Ezzel együtt jelentős madárvilágnak adnak otthont, messze vidékekről vonzva a környékre az ornitológusokat, hiszen költ például ezen a tájon az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs és számos más partimadár.
A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizek elhárítása érdekében sok mélyebben fekvő területrészt feltöltöttek. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskertek is voltak, amíg ki nem parcellázták és fel nem töltötték a helyüket.
Növényzete a 19-20. század fordulója előtt a fás pusztákéhoz volt hasonló; mára nagy része kultúrterületté vált, csak kis része maradt meg legelőként, természetes erdős növényzet pedig szinte nem is maradt, talán a szórványosan felbukkanó, magról kelt keskenylevelű ezüstfás (népies nevén olajfás) foltok emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.
A város központján áthalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az 5-ös főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A környező települések közül Kiskunmajsával-Kömpöccel és Ópusztaszerrel van közvetlen közúti összeköttetése, mindhárommal az 5411-es út kapcsolja össze. Érinti a területét az M5-ös autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja a központjától mintegy 4,5 kilométerre nyugatra található, közigazgatásilag Csengele területén, a sztráda és az 5411-es út keresztezésénél.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt: Csengele vasútállomás, Kisteleki szőlők megállóhely és Kistelek vasútállomás. A két előbbi külterületek között létesült, míg a városi állomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze az 5411-es út és a vasút keresztezésétől; közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 54 321-es számú mellékút teszi lehetővé.
Először 1420-ban említik oklevélben,[forrás?] helyén már a középkorban templomos, kun település létezett. A település a törökdúlás után hosszabb időre Szeged pusztája lett.
Kistelek-pusztán 1747-ben, a félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állt.
Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogy Szeged városára 1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezer hold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vármegye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább a Mátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.
Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Ott József | független | 1990–1998 | Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg. |
| MSZP | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 2172 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1670 szavazatot szerzett meg, amivel 76,89 %-os eredményt ért el. | ||
| Nagy Sándor | Fidesz | 1998– | Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 3053 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 1692 szavazatot szerzett meg, amivel 55,42 %-os eredményt ért el. |
| A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2933 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2497 szavazatot szerzett meg, amivel 85,13 %-os eredményt ért el. | |||
| Fidesz-KDNP | A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 2059 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg. | ||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2717 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1745 szavazatot szerzett meg, amivel 64,23 %-os eredményt ért el. | |||
| A 2014. október 12-en megtartott választáson a 2319 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1723 szavazatot szerzett meg, amivel 74,3 %-os eredményt ért el. | |||
| A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2447 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1224 szavazatot szerzett meg, amivel 50,02 %-os eredményt ért el, mindössze egyetlenegy szavazattal legyőzve független kihívóját, Mészáros Gábort. | |||
| A 2024. június 9-én megtartott választáson a 3429 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1643 szavazatot szerzett meg, amivel 47,91 %-os eredményt ért el. |
A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.
Itt működik a megyei tejüzem egykori területén az 1994-ben alakult Kisteleki M + M Sajtgyártó Kft..
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 7138 | 7095 | 6917 | 7067 | 6995 | 7039 | 7072 | 7037 | 7017 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,1% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).
A város díszpolgárai az alábbi személyek: