| Florence Ballard | |
| 1965. | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Florence Glenda Ballard |
| Született | 1943. június 30. Detroit |
| Származás | afroamerikai |
| Elhunyt | 1976. február 22. (32 évesen) Detroit |
| Sírhely | Detroit Memorial Park East |
| Szülei | Jesse és Lurlee Ballard |
| Iskolái | Northwestern High School |
| Pályafutás | |
| Műfajok | soul |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | szoprán |
| Tevékenység | énekes |
| Kiadók | ABC Records, Motown Records |
| Florence Ballard weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Florence Ballard témájú médiaállományokat. | |

Florence Ballard (Detroit, 1943. június 30. – Detroit, 1976. február 22.) amerikai énekesnő, a The Supremes énekeseinek egyike. Ballard három éven át küzdött alkoholizmussal, depresszióval és a szegénységgel. Zenei visszatérésre tett kísérletet 1976 februárjában, de 32 éves korában szívrohamban meghalt. Halálát egy kritikus „a rockzene egyik legnagyobb tragédiájának” nevezte. Ballard volt az első nő, akit posztumusz beiktattak a Rock and Roll Hall of Fame-be − a Supremes tagjaként – 1988-ban.
Florence Ballard 1943-ban született a michigani Detroitban (vagy más források szerint a Mississippi állambeli Rosettában), tizenhárom gyermek közül a nyolcadikként. Apjának, Jesse Ballardnak köszönhetően Florence már fiatalon elkezdett énekelni. Csatlakozott a templomi kórushoz, gyakran vett részt tehetségkutató és énekversenyeken, és jelentős figyelmet kapott.
1959-ben Milton Jenkins, a The Primes (később The Temptations) menedzsere felkérte, hogy alakítson egy teljesen nőkből álló együttest is a The Primes mellé. Ballard és régi barátja, Mary Wilson bevette szomszédját, Diana Rosst is. Amikor Betty McGlown is csatlakozott hozzájuk, a The Primettes teljessé vált. McGlown később Barbara Martinra cserélődött.
1960 nyarán Ballardot megerőszakolta Reggie Harding, egy fiatal kosárlabdázó és a testvére barátja is. Ballard csak a zenekartársainak beszélt mesélt erről, de élete végéig kísértette az aljas eset.
1961-ben a Primettes Ballardot leszerződötte a Motownál. Ballard javaslatára a Primest átnevezték The Supremesre. Miután a Motown kizárólag Rossra koncentrált − amit Ballard mint az együttes alapítója nem tudott elfogadni −, 1967 júliusában kirakták a csapatból. Cindy Birdsong váltotta, és Diana Ross & The Supremesnek nevezték ezután őket.
1968-ban Florence Ballard feleségül ment Thomas Chapmanhez. Három gyermekük született. 1968-ban szerződést írt alá az ABC Recordsszal. Még egy albumot is felvett, de az csak 2002-ben jelent meg. Házasságának problémái és anyagi nehézségei depressziót váltottak belőle ki, és alkoholista lett. A sikeres terápia után Ballard megpróbálta újjáépíteni az életét. Elkezdett könyvet írni az életéről. Telt házas szólókoncertet adott a Ford Auditoriumban, ahol álló ovációban részesült, és meghívást kapott televíziós műsorokba. Mary Wilson és Diana Ross segítették ebben.
1976. február 21-én kórházba szállították. Végtagjai zsibbadtak. Állítólag stroke-ot kapott. Nyolc órával később koszorúér-trombózisban meghalt.
Halála után is megmaradt az érdeklődés Ballard iránt. Jennifer Hudson neki ajánlotta a Golden Globe-díjat, amelyet Effie White szerepéért kapott a „Dreamgirls” című filmben.
2007-ben nővére, Maxine Ballard kiadta életrajzát „Florence Ballard igaz története” címmel. Ebben azt sugallja, hogy a húgát meggyilkolták. A boncolás során állítólag egy barna, gabonapehelyszerű anyagot találtak a gyomrában, amelyet máig sem azonosítottak.
2008-ban Peter Benjaminson kiadta az énekesnő egy másik életrajzát, „The Lost Supreme” (Az elveszett Supreme) című könyvet. A könyv egy több mint nyolc órán át tartó interjún alapul, amelyet Benjaminson Ballarddal készített.