| Gepiron | |
| IUPAC-név | |
| 4,4-dimetil-1-[4-(4-pirimidin-2-ilpiperazin-1-il)butil]piperidin-2,6-dion | |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 55191 |
| ChemSpider | 49836 |
| DrugBank | DB12184 |
| ChEBI | 135990 |
| ATC kód | N06AX19 |
| Gyógyszer szabadnév | gepirone |
| SMILES | O=C1N(C(=O)CC(C)(C)C1)CCCCN3CCN(c2ncccn2)CC3 |
| InChIKey | QOIGKGMMAGJZNZ-UHFFFAOYSA-N |
| UNII | JW5Y7B8Z18 |
| ChEMBL | 284092 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C19H29N5O2 |
| Moláris tömeg | 359,47 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biológiai felezési idő |
2–3 óra |
| Terápiás előírások | |
| Jogi státusz | szabályozatlan |
| Alkalmazás | orális |
A gepiron depressziót és szorongást csökkentő gyógyszer minimális kábító hatással. Az azapironok(en) csoportjába tartozik.
A szerotonin-1A (HT1A) preszinaptikus receptorokon teljes, a posztszinaptikusokon parciális agonistaként viselkedik. Csak kismértékben kötődik a dopamin D2-receptorhoz(en); ez nagy előnye a hozzá hasonló buspironhoz képest.
A szert eredetileg a Bristol-Myers Squibb cég fejlesztette ki, majd 1993-ban átadta a licencet a Fabre-Kramernek. A Fabre-Kramer 1999-ben az egész világra szóló marketing szerződést kötött szerre a Akzo Nobellel.
A klinikai próbák 2001-ben kezdődtek.
Az FDA a Fabre Kramer cég 2004-ben benyújtott engedélyezési kérelmére újabb klinikai kísérletet elvégzését igényelte, majd a 2007 májusában benyújtott második kérelmet 2007 novemberében elutasította.
2023 Szeptemberében engedélyezték major depresszió kezelésére.
A nemzetközi gyógyszerkereskedelemben:
Magyarországon nincs forgalomban.
Napi adagja 10–90 mg.