Közönséges orbáncfű

Közönséges orbáncfű
Virágai
Virágai
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Orbáncfűfélék (Hypericaceae)
Nemzetség: Orbáncfű (Hypericum)
Tourn. ex L.
Fajcsoport: Hypericum sect. Hypericum
Alfajcsoport: Hypericum subsect. Hypericum
Fajsor: Hypericum ser. Hypericum
Faj: H. perforatum
Tudományos név
Hypericum perforatum
L.
Szinonimák
  • Hypericum officinale Gaterau
  • Hypericum officinarum Crantz
  • Hypericum vulgare Lam.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges orbáncfű témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges orbáncfű témájú médiaállományokat és Közönséges orbáncfű témájú kategóriát.

A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) – melyet lyukaslevelű orbáncfűnek vagy egyszerűen orbáncfűnek is neveznek – az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó növényfaj, a Kárpát-medence gyakori őshonos növénye. Antidepresszáns, közérzetjavító, enyhe nyugtató, valamint álmatlanság elleni hatásai miatt a középkorban hatékony „ördögűzőnek” tartották. Antidepresszáns hatása tudományos kísérletekkel is igazolt. Pszichés és fizikai-egészségi állapotra való jótékony hatásai miatt gyógyhatású készítményként, recept nélkül kapható gyógyszerként mára világszerte több millióan szedik. Levelét saláták, likőrök ízesítésére is használják. Korábban hívták úgy is, mint Szent János virága, vagy „Ashlasan Chalium-chille”

Előfordulás, élőhely

Eurázsiai-mediterrán flóraelem. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában adventív. Széles ökológiai tűrőképességgel rendelkezik. Száraz gyepekben, parlagokon elterjedt növény.

Alfajai

Leírása

Magassága 30–90 cm. Fásodó szára van, rajta két átellenes hosszanti sáv fut végig, alakja hengeres, amin keresztben átellenesen álló, tojásdad-elliptikus, az illóolajtartó sejtek miatt áttetszően pontozott levelek találhatók.

Virágai öt, sárga, tojásdad sziromból áll, valamint nagyszámú porzóból. Citromillatú, sárga virágai nyáron, július, augusztus között bogernyőben nyílnak. A virágzás kezdete körülbelül egybeesik a nyári napfordulóval (június 21., Szent Iván napja), emiatt már a pogány kor is varázserőt tulajdonított e növénynek. Könnyen azonosítható, mert ha a virágszirmokat megtörjük, bíborvörös folyadék színezi be ujjainkat. Az érett toktermések narancssárga színűek, 6–10 mm hosszúak, tojás alakú, háromrekeszű, hólyagszerű mirigyekkel. Sok magja van, fekete, vagy sötétbarna színűek, 1 mm hosszúak, hengeresek, mindkét végüknél hegyesek, finoman érdesek.

Használatának története

A középkorban ördögűzésre is használták. Paracelsus (1493–1541) a közismert svájci kémikus, orvos úgy tartotta, hogy a „kézjegyek tana” elméletének az orbáncfű a legjobb bizonyítéka, ti., hogy Isten minden egyes növényen – annak orvosi alkalmazásáról – egy jelet helyezett el, mely gyógyászati alkalmazás minden növénynél kikutatható.

Gyógyászati felhasználása

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

Drogja a virágos hajtás (Hyperici herba). Ennek szárrésze minél rövidebb, annál előnyösebb. Hatóanyagai: hipericinszármazékok, flavonoidok, flavonglikozidok (hiperozid, rutin), biflavonoidok, cseranyagok, kevés illóolaj, fenolkarbonsavak, xantonok, floroglucin-származékok, naftodiantronok (hipericin).

Enyhe depresszió kezelésére a növény kivonata bizonyítottan hatásos. Többféle termék van forgalomban erre az indikációra. Olajos kivonatát nehezen gyógyuló égési sebekre, gyomor- és nyombél-fekély kezelésére használják. Teája védi a nyálkahártyát, keverékekben máj- és epebántalmakra használják.

Megfelelően adagolva belsőleg, főleg gyógyteaként (de akár tinktúra vagy tabletta formájában is) alkalmazva gyógyítja az alábbiakat:

A népi gyógyászatban az orbáncfüvet (orbáncfű olajat) reumás fájdalmak enyhítésére és egyes bőrbetegségek kezelésére használják. Köszvény, furunkulózis és egyéb gennyesedések, felületi-külső vérzések esetén használták.

Hatásmechanizmus

Az orbáncfű-kivonat többféle növényi hatóanyagot tartalmaz, amelyek antidepresszáns hatását vizsgálták és állatkísérletek során modellezték és igazolták. A kivonatban található hipericin gátolja, modulálja a szerotonin, noradrenalin és a dopamin preszinaptikus neuronokba való újrafelvételét. A hatásmechanizmus háttere nem teljesen tisztázott. A teljes kivonatok mind monoaminoxidáz (MAO), mind COMT gátlását okozzák, ami a dopamin noradrenalinná való átalakulását katalizálja. A Catechol O-methyltransferase (COMT) egy enzim, amelynek diszregulációja (a neurotranszmitterekkel együtt) szerepet játszik bizonyos központi idegrendszeri betegségek például depresszió, Parkinson-kór, skizofrénia kialakulásában. A hipericin egyértelműen kisebb MAO gátló hatással rendelkezik a teljes kivonatnál. A COMT gátlást a flavonoid alkotórészeknek tulajdonítják. Az előidézett noradrenalinszint-emelkedés fokozza az étvágyat, az éberséget és az aktivitást. Ezen kívül fokozza a dopaminantagonista apomorfin hatását. Több állatmodelles kísérletben az aktivitás, kíváncsiságmegtartás, a célzott motilitás és stresszrezisztencia szignifikáns növekedését figyelték meg. Sejtszintű vizsgálatok eredményei a központi idegrendszeri béta adrenerg receptorok "down-regulációjára" utalnak. Az orbáncfű virágában található biflavonok analóg struktúrájukban hasonló a tiszafafélékből nyert biflavonokhoz ez a nyugtató hatás és az orbáncfűolajban található 2-metil-3butén-2-olra vezethető vissza, melyet a komló keserűsavainakk szedáló anyagcseretermékeként vitatnak. Ezeken a hatásokon kívül azt is megfigyelték, miszerint az orbáncfű-kivonat harmonizáló hatással van a depressziósoknál megzavart alvás cirkadián ritmusra. Az orbáncfű-kivonat fokozza a bőr fényhasznosítását, ezzel elősegíti a melatonin lebontását fény hatására, ezáltal pedig növeli az éberséget és a reakcióképességet. Ezzel szemben serkenti a tobozmirigy éjszakai melatonin-termelését és eképp elősegíti a pihentető alvást.[forrás?] Az orbáncfűben található hatóanyagok más hatóanyagok hatását is befolyásolhatják. Ebben valószínűleg a Citokróm P450 rendszerre kifejtett hatása játssza a fő szerepet.

Homeopátiás felhasználása

A Hypericum nevű szert alkalmazzák az érzőideggel dúsan ellátott testrészek sérülése esetén, amikor a sérülést nyilalló, hasító fájdalom jellemzi, továbbá az operációk utáni fájdalmak csökkentésére.

ATC-kódja: N06AX25.

Figyelmeztetés

A festékanyag hipericintartalma miatt fényérzékennyé teszi a bőrt, nagy mennyiségben viszketést és bőrgyulladást okozhat. Orbáncfű fogyasztásának idején a napfénytől tartózkodni kell, mert hólyagos kiütéseket okoz. Meghatározott gyógyszerekkel és bizonyos élelmiszerekkel együtt nem fogyasztható. Kizárólag csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható.

Mint a legtöbb gyógynövény, a különböző helyekről és időpontokban begyűjtött növények és készítményeik változatos mennyiségben tartalmazhatják hatóanyagaikat. A hatóanyagok befolyásolhatják más gyógyszerek és terápiás készítmények hatását, sok példa között bizonyos fogamzásgátló tabletták hatásfokát, vagy véralvadás gátló készítményekét.(Mayo Clinic leírása az Orbáncfűről (St. John's wort))

Jegyzetek

  1. ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 191., 192., 399. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
  2. 1 2 3 Bern
  3. 1 2 3 Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 126. oldal ISBN 978-615-5178-07-8
  4. 1 2 3 4 5 "Közönséges orbáncfű". novenyhatarozo.info. 2016. április 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 27. {{cite web}}: Unknown parameter |access date= ignored (|access-date= suggested) (súgó)
  5. ↑ "Közönséges orbáncfű". terra.hu. {{cite web}}: Unknown parameter |access date= ignored (|access-date= suggested) (súgó)
  6. 1 2 3 Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 127. oldal ISBN 978-615-5178-07-8
  7. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 "Orbáncfű, közönséges". hazipatika.com. {{cite web}}: Unknown parameter |access date= ignored (|access-date= suggested) (súgó)
  8. 1 2 3 "Közönséges orbáncfű". gyogynovenyek-gyogyteak.com. 2012. december 5. 2016. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 27. {{cite web}}: Unknown parameter |access date= ignored (|access-date= suggested) (súgó)
  9. 1 2 3 4 "Orbáncfű". gyorgytea.hu. {{cite web}}: Unknown parameter |access date= ignored (|access-date= suggested) (súgó)
  10. ↑ Müller, W. E. (2000. december 14.). [https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11155494/ https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12775192/ https://www.naturesbest.co.uk/pharmacy/sleep-health/st-johns-wort-for-anxiety-how-to-achieve-a-more-relaxing-sleep/ "[Mechanism of action of St. Johns wort extract]"]. Praxis. 89 (50): 2111–2121. ISSN 1661-8157. PMID 11155494. {{cite journal}}: Check |url= value (súgó); More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); line feed character in |url= at position 42 (súgó)
  11. ↑ Qian, Xing-kai (2016. április). "[The relationship between catechol O-methyltransferase and diseases]". Yao Xue Xue Bao = Acta Pharmaceutica Sinica. 51 (4): 543–551. ISSN 0513-4870. PMID 29859522. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  12. ↑ Ma, Zhiguo (2014. március). "Structure-based drug design of catechol-O-methyltransferase inhibitors for CNS disorders". British Journal of Clinical Pharmacology. 77 (3): 410–420. doi:10.1111/bcp.12169. ISSN 1365-2125. PMID 23713800. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  13. ↑ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15100173
  14. ↑ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29389584
  15. ↑ Phatak, Dr. S. R. Homeopátiás gyógyszertan. Remedium. ISBN 9634080294.

Források

További információk