Jan Dibbets

Jan Dibbets
Született1941. május 9. (85 éves)
Weert
Állampolgárságaholland
GyermekeiHiske Dibbets
Foglalkozása
  • fotográfus
  • festőművész
  • land artist
  • litográfus
  • koncepcionális művész
  • videóművész
  • rajzoló
  • üvegfestő
  • kollázsművész
  • grafikusművész
  • szobrász
Kitüntetései
  • Koninklijke Prijs voor Vrije Schilderkunst
  • Sikkens Prize (1995)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Dibbets témájú médiaállományokat.

Jan Dibbets (Weert, 1941. május 9 –) holland land art művész.

Élete

Még finomabb tájbeavatkozást láthatunk munkásságában. A holland tájkép hagyomány folytatja: egyszerre foglalkozik a természeti világ tényeivel és az érzékelés elméleti problémáival. Ilyen módon egyszerre folytatja a rembrandti és mondrani örökséget. Fotót is használ, ami nála konceptuális jelleget ölt. Perspektívakorrekciókat hajt végre, a látás tényeivel való játék a holland tradícióban mélyen gyökerezik. A tájak átalakításaiban perspektíva korrekciókat csinál vagy egyszerűen belekarcol olyan formákat, melyek megtévesztik az embert (pl. egy munkája úgy néz ki, mintha álló négyzetről lenne szó, pedig földön fekszik).

Alkotásai

„A szobor/rajz területe egy vörösbegy. 1969 márciusának elején úgy határoztam, megváltoztatom egy vörösbegy életterét oly módon, hogy a madár az én szoborrajzomnál repkedjen és ellenőrizze azt. Ezt a szoborrajz teljességében soha nem látható; csak dokumentációján keresztül képzelheti el a néző az egészet. Ahhoz, hogy ezt elérjem, – csak sejtettem, hogy lehetséges – egy sor könyvet olvastam (többek között: Robert Ardrey, A területi kényszer, Dell, N.Y., 1968, és David Lack, A vörösbegy élete, Pelican, London 1953. című munkáikat), amíg elegendő betekintést nem nyertem a lehetőségekbe. Azt terveztem, hogy kimérem a területet, lefényképezem a beavatkozást, stb. Az ötlet az volt, hogy megnöveljem a területet egy olyan formává, ami engem kielégít. Nem izgatnak a biológiai tények; az ötlet a vizuális művészetek határaival kapcsolatosan született. Amikor minden készen állt, az új területet mint egy rajzot a földön, póznákkal kijelöltem. A madár felállított póznák közötti mozgásaiból tevődött össze a szobor. Ez a mű az ökológiai rendszerek vizualizációjával kapcsolatos sorozat egy darabja, 1969-ben gondoltam ki és valósítottam meg."