| Julian Barnes | |
| Julian Barnes 2019-ben | |
| Született | 1946. január 19. (80 éves) Leicester, Anglia |
| Álneve | Dan Kavanagh |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | brit |
| Házastársa | Pat Kavanagh |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény, novella, elbeszélés, esszé, önéletírás |
| Irodalmi irányzat | posztmodernizmus |
| Alkotói évei | 1980 – |
| Első műve | Metroland |
| Fontosabb művei | Flaubert papagája (1984) Felfelé folyik, hátrafelé lejt (2011) |
| Irodalmi díjai | Booker-díj (2011) Médicis-díj (1986) |
| Művészetek és Irodalom Érdemrendje Becsületrend | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Barnes témájú médiaállományokat. | |
Julian Barnes, teljes nevén Julian Patrick Barnes (Leicester, 1946. január 19. –) angol író és irodalomkritikus, regények, novellák, elbeszélések, esszék és önéletírások szerzője. Népszerű az angol nyelvű országokban és máshol is, az irodalomkritika általában kedvezően értékeli mint a posztmodernizmus jelentős képviselőjét. Számos brit és más országokbeli irodalmi díj nyertese, köztük a Booker-díjé.
Julian Barnes szülei pedagógusok voltak, és francia nyelvet tanítottak. Röviddel megszületése után a család Londonba költözött, ahol tíz éven át lakott. 1956-ban Northwoodba, London egyik külvárosába költöztek.
Középfokú tanulmányait 1957-től 1964-ig a City of London Schoolban végezte, majd a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Magdalen College-ban modern nyelveket hallgatott, és 1968-ban diplomázott.
Pályájának első három évében az Oxford English Dictionary pótkötetének munkatársa volt, majd az irodalom területére tért, kritikákat írt a The Times újság irodalmi mellékletébe. 1977-ben irodalmi szerkesztője lett a New Statesman és a New Review magazinoknak, majd 1979-től 1986-ig előbb a New Statesman, majd a The Observer hetilap televízió-kritikusa.
Írói munkásságát 1980-ban kezdte két regénnyel. A Metroland című saját nevével jelent meg, a Duffy című bűnügyi regény pedig a Dan Kavanagh álnévvel. Ez a családnév a feleségéé.
Társadalmi tevékenységeiről ismeretes például az, hogy támogatja a Freedom from torture (Felszabadítás a kínzástól) humanitárius szervezetet, amely az Egyesült Királyságba jutott, kínzáson átesett személyeket segíti. Szintén támogatja a Dignity in Dying (Méltósággal meghalni) kampányt, amely a mindenkinek biztosítandó hospice-szolgáltatásért küzd, és a menthetetlen betegek életük befejezésének jogáért orvosi segítséggel.
Politikai kérdésekben Julian Barnes általában baloldali nézeteket vall. Például 2013-ban a konzervatív kormány kultúrpolitikáját bírálta, amely többek között a közkönyvtárak tömeges megszüntetéséhez vezetett. A Brexit ellen foglalt állást, és 2019-ben Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt akkori vezetőjével értett egyet a legtöbb kérdésben: a nukleáris fegyverek betiltásáról, a gazdagok megadóztatásáról, a vasutak újraállamosításáról stb.
A vallást illetően 2008-ban Barnes azt vallotta Nothing to Be Frightened Of (Nincs mitől félni) című önéletírásában, hogy nem keresztelték meg, nem hívő, de a könyv első mondata I don’t believe in God, but I miss Him („Nem hiszek Istenben, de hiányzik nekem”).
Magánéletéről keveset beszél. 1979-ben házasodott össze Pat Kavanagh irodalmi ügynökkel, aki 2008-ban hunyt el.
Julian Barnes számos széprózai művet (regényeket, novellákat, elbeszéléseket) és esszéket jelentetett meg, valamint önéletírásokat.
Saját nevével Julian Barnes alábbi regényei jelentek meg:
Dan Kavanagh álnéven Julian Barnes négy bűnügyi regényt írt, amelyek főhőse Duffy, egy biszexuális magánnyomozó:
Barnes kisepikája (novellái és elbeszélései) az alábbi kötetekben jelent meg:
Rövidebb esszék gyűjteményei:
Egy-egy esszét tartalmazó kötetek:
Önéletírások:
Az irodalomkritika már az író első megjelent regényét kedvezően fogadta. A Metroland megkapta a Somerset Maugham-díjat. Az író prózája elegáns, szellemes, olykor humoros. Kísérletezik is különböző elbeszélői, nyelvi és stilisztikai formák ötvözésével. Ugyanakkor pszichológiai realizmussal közelít meg olyan komoly témákat, mint a szerelem természete, különösen ennek sötét oldala, a féltékenység, a hűtlenség, de az igaz szerelem keresése is.
Az író népszerű nemcsak az angol nyelvű országokban, hanem nemzetközi ismertségnek is örvend. Több mint 40 nyelvre fordították le több-kevesebb művét. Magyarul megjelentek:
Julian Barnes négy regényét filmesítették meg:
Irodalmi díjak eredeti és lefordított műveknek, valamint életműdíjak:
Francia állami kitüntetések:
2016 óta Julian Barnes az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémiának külföldi tiszteletbeli tagja is.