Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
A KGST zászlaja
Alapítva	1949. január 25.
Megszűnt	1991. június 28.
Székhely	Moszkva
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″55.75343, 37.57690355.753430°N 37.576903°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″55.75343, 37.57690355.753430°N 37.576903°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa témájú médiaállományokat.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve: KGST, angolul: Council for Mutual Economic Assistance, rövidítve: Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.

Története

Miután az 1947. július 12-én Párizsban tartott egyeztető tárgyaláson - a Jaltai konferenciát és a Párizsi békeszerződéseket követően - a Szovjetunió érdekszférájába és katonai megszállása alá került országok képviselői szovjet nyomásra mind elutasították a nyugati országokat támogató Marshall-tervet, a folyományaként kibontakozó hidegháború elmélyítette és rögzítette a kontinens politikai és gazdasági megosztottságát.

A szervezetet 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-segély nem terjed ki a Szovjetunióra, ugyanakkor mégis veszélyes vonzerőt jelentett volna a Keleti blokk országai számára.

Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia volt. Később csatlakoztak: Albánia (1949, 1961-ben felfüggesztette tagságát, 1987-ben kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság (1978). Társult tag: Jugoszlávia.

A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott. A KGST külkereskedelmi rendszerén keresztül jutottak el az Ikarusok a „szocialista világ” minden sarkába. Csehszlovákia a Tatra villamosok gyártására rendezkedett be. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.

A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással, barter formájában, 1964-től transzferábilis rubel formájában zajlott. Addig ugyanis konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekeltek az aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna. Az országok közötti pénzügyi elszámolásokat a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank végezte.

A KGST tipikus szereplője volt a két világrendszer közötti hidegháborús versengésnek, eredeti szerepe az Európai Gazdasági Közösség ellensúlyozása lett volna, hasonlóképpen a Varsói Szerződés és a NATO közötti viszonyhoz.

Az európai Keleti blokk országainak társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlását követően a KGST tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.

A szervezet fennállásának ideje alatt Csehszlovákiában és Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP). A felbomlását követően pedig az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Csehország és Szlovénia érte el ebből a szempontból a legmagasabb fejlettségi szintet.

Jegyzetek

Források

• Ausführliches Referat über den RWG (németül)
• ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk) (1967). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon (Második, teljesen átdolgozott kiadás ed.). Budapest: Akadémiai. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)

További információk

• Aghassi Attila - 75 éve alakult a KGST, ami Budapesten múlt ki (Telex.hu, 2024.01.29.)
• Ausch Sándor: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1969
• A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagországok népgazdasága. Statisztikai adatgyűjtemény; Statisztikai, Budapest, 1974
• 25 éves a KGST. Alapokmány, alapelvek, komplex program; bev. Szita János; Kossuth, Budapest, 1974
• Az európai KGST-országok gazdaságirányítási rendszerének reformja. Szemelvények a külföldi és hazai szakirodalomból; szerk. Pásztor Endre; Országos Vezetőképző Központ, Budapest, 1974
• Bársony Jenő: A KGST árrendszerének néhány problémája; Konjunktúra- és Piackutató Intézet, Budapest, 1976
• A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogi dokumentumai; vál. Bán Tamás, Juhász Jánosné, Ficzere Lajos, szerk. Bán Tamás; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1978
• Feles György: KGST kisszótár; Kossuth, Budapest, 1979
• 30 éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Válogatott irodalomjegyzék; összeáll. Márkus Julianna; Kisfaludy Megyei Könyvtár, Győr, 1979
• Meisel Sándor: A KGST 30 éve; Kossuth, Budapest, 1979
• Benedek István Gábor–Marinovich Endre: Gazdaságosság és kölcsönösség. Amit a KGST-ről tudni kell; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980 (Én és a világ)
• Rácz Margit: A KGST szervezetei és a vállalatközi együttműködés; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1982
• Szelecki György: Mit kell tudni a KGST-ről?; Kossuth, Budapest, 1986 (Mit kell tudni)
• Nagy László: Ötven év a KGST-ben, ötven év az EU-ban. Hasonlóságok és különbségek az Európai Unió és a KGST döntéshozatali rendszerében, valamint az együttműködés szervezésében és végrehajtásában; Agroinform, Budapest, 2007
• Feitl István: Talányos játszmák. Magyarország a KGST erőterében, 1949–1974; Napvilág, Budapest, 2016

Kapcsolódó szócikkek

• Valev-terv