| Korea Train eXpress | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Helyszín | Dél-Korea |
| Átadás | 2004 |
| Megszűnés éve | nincs |
| Hálózat hossza | 875 km |
| Nyomtávolság | 1435 mm-es nyomtávolság |
| Maximális sebesség | 305 km/h |
| Üzemeltető | |
| Üzemeltető | Korail |
A Wikimédia Commons tartalmaz Korea Train eXpress témájú médiaállományokat. | |
A Korea Train eXpress vagy rövidítve a KTX, nagysebességű vasúthálózat Dél-Koreában. Jelenleg három vonalból áll, (Kjongbu KTX, Honam KTX, Szuszo () nagysebességű vasútvonal), a többi szakasz, illetve további vonalak kiépítése folyamatos.
A legelső vonatok legnagyobbrészt a francia TGV Réseau alapján készültek. Maximális sebességük 350 km/h, de csak 300 km/h-val közlekednek. A járatokat a Korail üzemelteti. A vasút 2004. április 1-jén nyílt meg az utazóközönség számára, hossza jelenleg 877 km.
2016. december 9-én adták át a Szuszo () nagysebességű vasútvonalat, mely a Kjongbu nagysebességű vasútvonal alternatívája, a Szuszo ()–Puszan () útvonalat 2 óra 9 perc alatt teszi meg.
A koreai nagysebességű vasút eredetileg a Szöul és Puszan közötti forgalmi túlterheltséget volt hivatott enyhíteni. 1982-re a két város közötti térségbe tömörült Dél-Korea lakosságának csaknem 66%-a és összpontosult az országos teherforgalom 70%-a és személyforgalom 66%-a. Két tanulmány a városok közötti autópálya és vasút túlterheltségét egy új nagysebességű vasútvonal építésével javasolta megoldani: erre a következtetésre jutott egy 1972–1974 között készült tanulmány, amelyet a francia SNCF és a japán Japan Railway Technical Service szakemberei dolgoztak ki, és egy 1978–1981 között készült tanulmány, amelyet a koreai KAIST egyetem adott ki a régió teherforgalmára összpontosítva. A koreai kormány a tanulmányok javaslatát figyelembe vége foglalta bele a nagysebességű vasút tervét a Szöul és Tedzson közötti kezdeti szakaszon az 1982–1986-os ötéves tervbe.
Az 1983–1984-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány 90 különféle nyomvonalat vizsgált meg, amely legalább 7 és legfeljebb 11 állomást kötött volna össze. A végleges nyomvonalat 1991-ben határozták meg, a projekt költségét 5,8 billió dél-koreai vonra becsülték, ebből 4,6 billió von az infrastruktúra és 1,2 billió a gördülőállomány becsült ára volt. Az építkezés végül 1992. június 30-án kezdődött.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)[halott link]{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)[halott link]{{cite web}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)