Kifli

kifli
Más névenosztrák-német: Kipferl
szerb-horvát: kifla
bolgár és macedón: кифла (kifla)
albán: kifle
dán és svéd: giffel
cseh: rohlík
szlovák: rožok
orosz: рогалик (rogalik)
ukrán: рогалик (rohalik)
szlovén: rogliček
lengyel: rogal
román: corn
Típuspéksütemény
Nemzet, országAusztria, Magyarország
Alapanyagokbúzaliszt, (tej), élesztő, (vaj vagy margarin, olaj), víz
Fűszereksó
Kalória (1 adag)300 kcal (100 g)
A Wikimédia Commons tartalmaz kifli témájú médiaállományokat.

A kifli a félhold alakúra formázott pék-, cukrász- és teasütemények általános megnevezése. A péksütemények közül Magyarországon a tejes- vizes- és vajas kiflik, valamint újabban a töltetlen és töltött croissant-ok a legnépszerűbbek. A cukrásztermékek között a különböző búrkiflik és a diós/mákos pozsonyi-kiflik a legismertebbek. Ugyancsak régóta népszerűek a különböző kifli formájú apró- és teasütemények is, mint például a hókifli. A különböző kiflik készülhetnek kelt-, leveles-, sajtos-, vajas- és omlós tésztából is.

Etimológiája

A kifli szó Ausztrián át került a magyar nyelvbe, és egyes vélemények szerint a délbajor Kipfel (Kipferl) szóból vagy annak tájnyelvi változatából, a Kiflből származhat. Mindkettő a Kipf (lőcs) kicsinyítő képzős alakja. A német kifejezés egyébként a latin cippus (cölöp, karó) szóból ered. Ugyanakkor a Kipf egy hosszúkás, délnémet kenyérféle, ami nem hasonlít a kiflire. Más nyelvészek rámutatnak, hogy Németország délnyugati részén és Svájcban inkább a formájára utaló Gipfel, Gipfeli (csúcs) kifejezés terjedt el, ahogy más német nyelvű területeken Horn vagy Hörnchen, a bajoroknál Hörndl, a sváboknál és frankoknál Hörnle (szarv, vagy szarvacska) a neve. Ezek alapján tehát valószínűbb, hogy a formájára utaló Gipfle-ből lett Bécsben Kipfle, Kipfel, majd Kipferl és Pesten a magyaroknak nyelvtörő p elhagyásával kifli.

Története

A "kipferl" Ausztriából származik és feltehetően már a 13. században készítették, 1227-ben már említi egy vers, mint VI. Lipót osztrák herceg részére bécsi pékek által karácsonykor felszolgált péksüteményt. Maga a félhold forma még ennél is sokkal régebbi. A svájci Max Währen egy, az i.e. 8. századból származó asszír reliefen talált egy félhold alakú kenyér-ábrázolást, ami az akkori holdkultuszban az újhold utáni növekvő holdat szimbolizálta. Az 5. századi Rossano-i Bíborkódex(wd) egyik miniatúráján is látható egy kehely jobb- és baloldalán egy-egy kifli, ami a korai kereszténység idején Krisztus feltámadását szimbolizálta. Valószínűleg ugyan ezért található meg az egyik, 11. századira datált hildesheimi ereklyetartón is kifli. A szent-galleni kolostor apátja IV. Ekkehard 1000 körül összeállított péktermék-katalógusában is szerepel egy félhold alakú péksütemény a megáldandó termékek listájában. A Freckenhorst-i apácák a 11. században böjt idején hetente háromszor kaptak kifli formájú kenyérfélét. Szent-Gallenre visszatérve, az itteni szerzetesek egy 13. századi feljegyzés szerint, délutánonként ostyát és kiflit fogyasztottak, tehát ezidőtájt a péksütemény már meglehetősen elterjedt volt. Az is biztos, hogy Bécsben a 15. században már annyira népszerű volt, hogy a pékek céhén belül önálló foglalkozásként jelent meg a "Kipfelbäcker", vagyis a kiflipék.

Legenda

A legenda szerint mikor 1529-ben, vagy 1683-ban a törökök megkísérelték Bécs elfoglalását, az ostrom után sütött először egy pék félhold alakú péksüteményt, ami aztán később a kifli nevet kapta.

Jegyzetek

  1. ↑ "nosztalgia kifli". Lipóti Pékség. Hozzáférés: 2019. augusztus 5.
  2. ↑ "Ne egyen boltit, süssön otthon igazi ropogós kiflit". origo.hu. 2015. szeptember 26. Hozzáférés: 2019. augusztus 5.
  3. 1 2 3 "Is the Croissant Really French?". smithsonian.com. Hozzáférés: 2019. augusztus 5.
  4. ↑ "kifli". Magyar etimológiai szótár. Hozzáférés: 2019. augusztus 5.
  5. ↑ "Synonyme zu Hörnchen | Anderes Wort für Hörnchen | Duden". www.duden.de (német nyelven). Hozzáférés: 2022. január 6.
  6. 1 2 "Gut gewickelt − das Kipferl: Zur Kulturgeschichte eines Frühstücksgebäcks - Das Wissensforum Backwaren e.V." Das Wissensforum (német nyelven). 2019. augusztus 22. Hozzáférés: 2022. január 6.
  7. ↑ Jacob Grimm and Wilhelm Grimm. "Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm 11". 2015. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva.
  8. ↑ Max Währen. Brot und Gebäck im Leben und Glauben des Alten Orient Vorderasien, 6.-1. Jahrtsd. vor Christus. Bern: Schweizerisches Archiv f. Brot- u. Gebäckkunde, Institut zur wissenschaftlichen Bearbeitung u. Förderung d. Gebäckkunde. OCLC 72283500.
  9. ↑ William C. Loerke: The Miniatures of the Trial in the Rossano Gospels. In: Art Bulletin. 43, 1961
  10. ↑ "Neue Standorte für die Domkunstwerke". www.dom-hildesheim.de. 2022. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. január 6.
  11. ↑ Alexander Gigl: Geschichte der Wiener Marktordnungen: vom sechzehnten Jahrhundert an bis zu Ende des achtzehnten ; aus Urkunden entwickelt. 1865. Hozzáférés: 2022. január 6.
  12. ↑ Ki sütötte az első kiflit? Ráth-Végh István is így vélekedik A varázsvessző című munkájában.
  13. ↑ A félhold-kifli

Kapcsolódó szócikkek