Piros Arany

Piros Arany
Szilveszteresti szendvicses hidegtál díszítése Piros Arannyal
Szilveszteresti szendvicses hidegtál díszítése Piros Arannyal
Nemzet, országMagyarország
Gyártás helyeKecskemét
Alapanyagok

A Piros Arany 1967 óta a kecskeméti Univer által gyártott paprikakrém, felhasználását tekintve szendvicskrém és ételízesítő. 2016 óta hungarikum.

Története

A „piros arany” elnevezés – elsősorban a Kalocsa-vidéki paprikatermesztő területeken, de másutt is – már korábban használatos volt magára a fűszerpaprikára, jóllehet, Szentes környékén a paradicsompaprika jelzőjeként ismerték. A szövetkezetesítés időszakában Bátyán Piros Arany néven alakult meg a termelőszövetkezet, Kalocsán pedig Piros Arany néven működött étterem és szálloda.

A kecskeméti Univer Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (ÁFÉSZ) hetényegyházi konzervüzeme 1967-ben fejlesztette ki a receptet, és még ugyanabban az évben megkezdték a Piros Arany fantázianevű, kezdetben ötféle paprikából készített, 80 grammos, tubusos kiszerelésű paprikakrém gyártását. A sűrű, kenhető krémet egyfelől szendvicsek, hidegtálak készítéséhez ajánlották, de levesek, pörköltek és más melegkonyhai ételek ízesítésére is alkalmasnak bizonyult. A termék hamar népszerű lett, 1968-ban már 400 ezer, öt évvel később, 1973-ban pedig 6 millió tubussal került a hazai boltokba és vendéglátóhelyekre. Időközben a Piros Arany a Kiváló Áruk Fórumának emblémájára is jogosult lett. A kezdetekben kétféle ízesítésű paprikakrém került ki az üzemből: a cseresznyepaprika hozzáadásával csípős ízű (ma Piros Arany csípős) és a csípmentes változat (Piros Arany csemege), amelyek az 1970-es évek második felében a méregerős paprikakrémmel egészültek ki (ma már nem gyártott Piros Arany nagyon csípős).

2015 januárjában a Piros Arany – az ugyancsak Univer-termék Erős Pistával együtt – felvételt nyert a Magyar Értéktárba, 2016 júniusában pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe. Mindkét termék megtalálható a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit tartalmazó „Hagyományok-Ízek-Régiók” gyűjteményben is, ami az Európai Bizottság Euroterroirs programjának magyar megfelelője.

Összetevői

Nyers fűszerpaprika és pritaminpaprika (87%), étkezési só, módosított keményítő, sűrítőanyag (xantángumi), étkezési sav (citromsav), tartósítószer (kálium-szorbát); a csípős változatban erős fűszerpaprika is van. 70, 160 és 240 grammos tubusos kiszerelésben, 150 grammos üveges, valamint 2500 és 5000 grammos vödrös kiszerelésben forgalmazzák.

Jegyzetek

  1. ↑ Lásd például Lakatos Vince: Ahol a piros arany terem… Nemzeti Ujság, XXIII. évf. 56. sz. (1941. március 8.) 6. o.; Piros arany. Képes Újság, VIII. évf. 42. sz. (1967. október 21.) 4. o.
  2. ↑ A szentesi táj. Esti Hírlap, VIII. évf. 203. sz. (1963. augusztus 30.) 6. o.
  3. ↑ Kereskedő Sándor: Munkához láttak a kalocsai járás újonnan alakult termelőszövetkezetei. Szabad Föld, XVII. évf. 2. sz. (1961. január 18.) 3. o.
  4. ↑ Rácz Mihály: A Piros Arany és társai. Népszabadság, XXXII. évf. 33. sz. (1974. február 9.) 9. o.
  5. ↑ Az idén 13 millió tubus ételízesítő: Bővíti a választékot a kecskeméti UNIVER. Népszabadság, XXXII. évf. 137. sz. (1974. június 14.) 9. o.
  6. ↑ A KERMI dossziéjából: Ételízesítők. Magyar Hírlap, VII. évf. 41. sz. (1974. február 11.) 9. o.
  7. ↑ Szöllősi Ferenc: Piros – és világsiker. Esti Hírlap, XXIII. évf. 108. sz. (1978. május 10.) 3. o.
  8. ↑ Hungarikum lett az Univer Piros Arany és Erős Pista. Kecskemét Online (2016. június 17.) (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  9. ↑ T.D.: Hungarikum lett a Piros Arany és az Erős Pista. www.mnhsz.com (Hozzáférés: 2026. január 17.)
  10. ↑ Piros Arany csemege. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  11. ↑ Piros Arany csípős. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  12. ↑ Piros Arany csemege. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)
  13. ↑ Piros Arany csemege. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)

Források