| Sitke | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Morgós István (független) | ||
| Irányítószám | 9671 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 683 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 25,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sitke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat. | |||
Sitke község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Sárvár keleti szomszédságában fekszik, a város központjától mintegy 8 kilométerre.
A településen végighúzódik, annak főutcájaként, kelet-nyugat irányban a Pápától Celldömölkön át Sárvárig vezető 834-es főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Közigazgatási határszéleit emellett érinti még a 84-es főút és a 8451-es út is, de lakott részeit ezek elkerülik.
Lakott területeit vasútvonal sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Nagysimonyi megállóhelye kínálja, Sitke központjától mintegy 4 kilométerre keletre.
A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.
Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagysitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköltözött, 1718 után.
Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot, az 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 673 | 674 | 675 | 716 | 703 | 711 | 690 | 685 | 683 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% lengyelnek, 0,1% szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,9% volt római katolikus, 9,1% evangélikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 3,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).
