| Kistorony | |
| Alkonyati látkép a faluról | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistorony témájú médiaállományokat. | |
Kistorony (románul: Turnișor, németül: Neppendorf, szászul Neppenderf) egykor önálló falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Ma Nagyszeben városhoz tartozik.
A település ma Nagyszebennel egybeolvadva a város délnyugati negyedét alkotja, 412 méteres tengerszint feletti magasságban.

Magyar nevét először Inczédi Pál említi, 1686-ban: Kis-Toronyhoz (Dobó Ferenc másolatában). Vsz. a falu határában egykor állt őrtoronyról kapta, amelynek nyomait 1874-ben tárták föl a Bei der Turm dűlőben. Német neve szóhatár-eltolódással keletkezett, az Eppendorf alakból („in Eppendorf”), amely maga személynévi eredetű (Eppo – vsz. egykori gerébjéről). Első említései: villa Epponis (1327), Opponis (1332), Epindorf (1336), Eppendorf (1339), Oppendorph (1382), Neppendorf (1468). Román neve a magyarral azonos jelentésű.
Szebenszéki szász szabadfalu volt. 1493-ban a törökök elpusztították. Lakossága 1536-ban tért át az evangélikus hitre. 1658-ban itt táborozott a Nagyszebent ostromló II. Rákóczi György. 1708-ban a kurucok fölgyújtották. 1721-ben 25 szász és 24 román család lakta.
1734–1735-ben 301 salzkammerguti evangélikust (landlert) költöztettek be. Ezzel ők kerültek többségbe a falu német lakosságán belül. A nyelvjárás és az ünneplő ruha különbségei egészen a 20. század végéig megkülönböztették a landlereket és a szászokat, a vegyes házasságokat pedig szigorú jogszokások szabályozták.
1929-től villamosjárat kötötte össze Nagyszeben központjával. 1945-ben 597 lakosát deportálták a Szovjetunióba, a kiszabadult 518 fő kb. egynegyede egyenesen Németországba távozott.
1949. július 24-én itt alakult meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyike.
1954-ben csatolták Nagyszebenhez. Az 1980-as években egy részét lakóteleppel építették be.
1900-ban 2629 lakosából 2083 volt német, 430 román és 110 magyar anyanyelvű; 2083 evangélikus, 413 ortodox, 69 római katolikus és 47 református vallású.

