Komokiacea

Komokiacea
Rendszertani besorolás
Ország: Rhizaria
Törzs: Retaria
Altörzs: Likacsosházúak (Foraminifera)
Csoport: Allogromiida
Csoport: Komokiacea
Kládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Komokiacea témájú rendszertani információt.

A Komokiacea amőbák kis csoportja a likacsosházúak (Foraminifera) csoportjában, de egyes feltételezések szerint a likacsosházúakon kívül található. A Komokiacea fajai gyakran nagyok, legnagyobb méretei több mint 300 μm-esek is lehetnek. A Xenophyophorea csoporthoz hasonlóan a mélytengeri makro- és megabentikus fauna nagy részét adják.

Történet

Első leírt faja a Normanina conferta, melyet 1878-ban írt le Alfred Merle Norman Haliphysema conferta néven.

Először Tendal és Hessler írta le 1977-ben, és a Textulariinába sorolta. A Rhizammina nemzetségről 1984-ben mutatták ki Gooday és Cook, hogy e csoport tagja, de formálisan csak 2001-ben helyezte át Kaminski. Mihalevics 1995-ben a Testulorhiza nemzetséget a Rhizammininaebe helyezte, de Komokiaceával való kapcsolatát 2001-ig nem igazolták.

Alimov 2000-es könyvében a Komokiacea és a vele szinonim Komokioidea nevek se szerepelnek, hanem a Komokiacea tagjait, a Komokiidae, a Rhizamminidae és a Baculellidae családokat önálló Komokiida rendbe sorolta Rhizopoda incertae sedisként. Mihalevics ezzel szemben családjait a Dendrophryidába, azt Kaminski 2001-ben az Astrorhizaceába sorolta.

2009-ben Lecroq et al. a Septuma ocotillo és a Normanina conferta fajokon vagy hozzájuk közel több likacsosházút, ostorosmoszatot, növényt stb. is kimutatott a Miliolida és a Rotaliida kládokból.

2017-ben Goineau és Gooday a Monothalamea csoportba sorolta, míg Adl et al. a likacsosházúakon belül incertae sedisként írta le.

Gooday et al. 2020-as tanulmánya szerint az új felfedezések elhomályosították a Tendal és Hessler által 1977-ben leírt Komokiacea határait, így megkülönböztetnek Komokiacea-koronacsoportbeli és Komokiacea-szerű formákat.

Morfológia

Ház

Egykamrás, érzékeny, rugalmas háza központi csőből áll több elágazó tubulussal, melyek diffúz sejtplazmát és számos stercomát tartalmaznak. Tubulusai közt gyakran vannak finomszemcsés anyagok. Más kládokban, például a Lana nemzetségben a test elágazó tubulusok laza tömege szerveződési központ nélkül. Gyakran bentikus meiofaunális élőlények, például más likacsosházúak, gombák és más mélytengeri taxonok szubsztrátja. Törékeny és laboratóriumi elemzés során gyakran összetörnek csövei, így sok nehezen azonosítható csőtöredék keletkezik.

Egyes csoportok a tubulusok közti térrészeket sárral töltik ki, sárgolyószerkezetet létrehozva, mások tubulusai likacsos septumokkal rendelkeznek.

Sejt

Egynél több sejtmagja lehet.

Élőhely

Az egyik legnagyobb élőhelyű likacsosházúklád, mely bár elsősorban oligotróf abisszális területeken gyakori, de egyes fajai széles batimetriai tartományban élnek, és ismertek olyan szerves anyagban gazdag helyeken, mint a Beaufort-self. Más lágy falú likacsosházúakhoz hasonlóan a mélységgel együtt nő fontossága, különösen a karbonátkompenzációs mélység alatt.

Ökológia

Az Oridorsalis umbonatus (Rotaliida) és a Cornuspira antarctica (Miliolida) a Komokiacea házaiban vagy azokhoz közel élő fajok rokonai DNS-elemzés alapján, emellett ismertek ostoros moszatokból, növényekből származó, Haptista- és Cryptista-szekvenciák is.

Egyes fajai feltehetően propagulumként kerülhetnek sugárállatkák házaiba.

Egyes mélytengeri állatok – például egy Echiurida-faj, egyes Eurycopida-fajok és néhány Holothuria- és Asteroida-faj – Komokiacea- és Xenophyophorea-fajokat esznek.

Rendszertan

2000-ig kérdéses volt, hogy valóban a likacsosházúak közé tartozik-e – Kamenskaya például a likacsosházúakhoz közeli, de attól független taxonként írta le. Sorolták többek közt a Textulariia csoportba is.

2024-ig világszerte mintegy 40 faját írták le, de több morfofaja is ismert: 50-et írtak le a Déli-óceánból, 102-t a Csendes-óceán északkeleti szubekvatoriális részéből, így a mélytengeri bentikus likacsosházúak diverzitásában fontos.

Azonosítási nehézségek

Mivel a bengálrózsaszín nem festi, élő egyedei nehezen azonosíthatók.

Fosszíliák

Törékeny háza megnehezíti a fosszíliaként való megőrzését, ezért 2009-ig nem volt igazolt Komokiacea-fosszília. 2009-ben Scott et al. lehetséges piritizált Komokiacea-fosszíliákról számoltak be.

A Magura-flisből származó Arthrodendron maguricum a Komokiacea mai kládjaihoz, különösen a Septumához hasonlít.

Jegyzetek

  1. 1 2 Kamenskaya OE (2000). "Order Komokiida". In Alimov AF (ed.). Protista: Manual on Zoology. Vol. 1. Nauka, St. Petersburg. 524–527. o.
  2. ↑ Kamenskaya OE, Melnik VF, Gooday AJ (2013). "Giant protists (xenophyophores and komokiaceans) from the Clarion-Clipperton ferromanganese nodule field (Eastern Pacific)". Biol Bull Rev. 3 (5): 388–398. doi:10.1134/s2079086413050046.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Norman AM (1878). "On the genus Haliphysema, with description of several forms apparently allied to it". Annals Mag Nat Hist Zool Bot Geol. doi:10.1080/00222937808682332. Hozzáférés: 2024. november 11. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  4. 1 2 3 Tendal OS, Hessler RR (1977). "An introduction to the biology and systematics of the Komokiacea (Textulariina, Foraminiferida)". Galathea Report. 14: 165–194.
  5. 1 2 3 4 Kaminski MA (2001. szeptember 1.). "The year 2000 classification of the agglutinated foraminifera". Proceedings of the Sixth International Workshop on Agglutinated Foraminifera (PDF). London: Grzybowski Foundation. 237–255. o. Hozzáférés: 2024. november 11.
  6. ↑ "Komokioidea". WoRMS. World Register of Marine Species.
  7. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Lecroq B, Gooday AJ, Cedhagen T, Sabbatini A, Pawlowski J (2009). "Molecular analyses reveal high levels of eukaryotic richness associated with enigmatic deep-sea protists (Komokiacea)". Mar Biodivers. 39 (1): 45–55. doi:10.1007/s12526-009-0006-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. 1 2 Goineau A, Gooday AJ (2017. április 6.). "Novel benthic foraminifera are abundant and diverse in an area of the abyssal equatorial Pacific licensed for polymetallic nodule exploration". Sci Rep. 7 (45288). doi:10.1038/srep45288. PMC 5382569. PMID 28382941.
  9. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. 1 2 Gooday AJ, Schoenle A, Dolan JR, Arndt H (2020). "Protist diversity and function in the dark ocean – Challenging the paradigms of deep-sea ecology with special emphasis on foraminiferans and naked protists". Eur J Protistol. 75 (125721). doi:10.1016/j.ejop.2020.125721. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Gooday AJ, Cook PL (1984). "An association between komokiacean foraminiferans (Protozoa) and paludicelline ctenostomes (Bryozoa) from the abyssal northeast Atlantic". J Nat Hist. 18 (5): 765–784. doi:10.1080/00222938400770641.
  12. 1 2 Scott DB, Schell T, St-Onge G, Rochon A, Blasco S. "Foraminiferal assemblage changes over the last 15,000 years on the Mackenzie-Beaufort Sea Slope and Amundsen Gulf, Canada: Implications for past sea ice conditions". Paleoceanography. 24 (PA2219). doi:10.1029/2007PA001575. Hozzáférés: 2024. november 11.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. 1 2 Gooday AJ, Cedhagen T, Kamenskaya OE, Cornelius N (2007). "The biodiversity and biogeography of komokiaceans and other enigmatic foraminiferan-like protists in the deep Southern Ocean". Deep-Sea Research Part II: Topical Studies in Oceanography. 54 (16–17): 1691–1719. Bibcode:2007DSRII..54.1691G. doi:10.1016/j.dsr2.2007.07.003.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  14. ↑ Goineau A, Gooday AJ. "Radiolarian tests as microhabitats for novel benthic foraminifera: Observations from the abyssal eastern equatorial pacific (Clarion–Clipperton fracture zone)" (PDF). Deep-Sea Res I. 103: 73–85. doi:10.1016/j.dsr.2015.04.011. Hozzáférés: 2024. november 11.
  15. ↑ Kamenskaya OE, Gooday AJ, Radziejewska T, Wawrzyniak-Wydrowska B (2012). "Large, enigmatic foraminiferan-like protists in the eastern part of the Clarion-Clipperton Fracture Zone (abyssal north-eastern subequatorial Pacific): biodiversity and vertical distribution in the sediment". Mar Biodivers. 42 (3): 311–327. doi:10.1007/s12526-012-0114-7.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ Kaminski MA, Uchman A, Rindsberg AK (2010. július 14.). "Arthrodendron maguricum n. sp., a new larger agglutinated foraminifer from the Eocene Magura flysch of the Polish Carpathians and its relationship to komokiaceans and trace fossils". J Paleontol. 84 (6): 1015–1021. CiteSeerX 7350f96902cc71538b8358fdb7789bd65630de75. Hozzáférés: 2024. november 11. {{cite journal}}: Check |citeseerx= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Komokiacea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk