Története
1419-ben „Vasarfalva”, 1438-ban „Vassanfalua” illetve „Mayusfalwa” néven említik. 1504-ben „Moysfalwa” alakban találjuk.1504-ben Mislenovics Horváth Márk és felesége, Magyar Benigna, valamint Márk testvérei: János, Máté és András megvették Mojsfalva és Felsővadicsó birtokokat a Vásonfalvi- és Záborszky családtól. De amikor Márkot és nejét, továbbá osztályos atyafiait: Jánost, Kolonics Pétert, Mátyást, Mátét és András deákot még ugyanabban az évben be akarták iktatni Majosfalva és Felsővadicsó birtokokba és a rudinai kúriába, a Szunyogh-, Hatnai- és a Rudinai Csicskán családok ellentmondottak. 1509-ben Kereky (Vázsonyi) Gergely feleségével, Magyar Benignával együtt Majosfalva (másképp Vásonfalva) és Felsővadicsó egész birtokokat a majosfalvi kúriával együtt szolgálata fejében Bojnicsics Horváth Györgynek adományozta, majd pedig visszaadták Zsolnának a Benigna előző férje, Horváth Márk által elvett zsolnai soltészságot és Krasznó falut is.
1526-ban "Moys" alakban tűnik fel az oklevelekben. Neve a régi magyar Mojs személynévből származik. A Mojs és a Záborszky család birtoka volt. 1598-ban 8 háza állt. 1720-ban 9 adózó portát számláltak. 1784-ben 26 házában 33 család és 189 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOJS. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tepliczának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”
1828-ban 26 háza és 267 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Moys, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, egy szép termékeny sikságon: 248 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Trencsén.”
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 499 | 454 | 985 | 1515 |
|---|
| Különbség | |
-9,01 % |
+116,96 % |
+53,80 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 1496 | 1515 |
|---|
| Eltérés | | +1,27 % |
|---|
1880-ban 226-an lakták, ebből 202 szlovák, 16 német, 3 magyar anyanyelvű és 5 csecsemő volt.
1910-ben 305-en lakták, ebből 302 szlovák, 2 német és 1 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 474 lakosából 473 szlovák volt.
2011-ben 662 lakosából 632 szlovák volt.
2021-ben 1311-en lakták, ebből 1260 (+4) szlovák, 1 (+3) magyar, (+2) ruszin, 12 (+1) egyéb és 38 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″49.200000°N 18.816667°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 00″49.200000°N 18.816667°E
