Története
A falu a 13.-14. században köznemesi községként keletkezett. Írott forrásban 1359-ben „Rugyna” néven említik először. 1364-ben ismét „Rugyna” néven szerepel. Nagyrudinaként 1506-ban említik először „Maior Rudina” alakban. 1552-ben „Felso Rudina” néven szerepel, a század végéig a Rudinszky és Csicskán családok birtoka. 1602-ben egy tűzvészben elpusztult. 1658-ban 4 jobbágy és 17 zsellér háztartás volt a településen, mely a budatíni uradalomhoz tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”
1850-ben 627 lakossal a kiszucaújhelyi plébánia filiája volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Rudina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához északra 1 1/2 órányira: 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky és Erdődy.”
1911-ben egyesítették Kis- és Nagy-Rudast, ma újra külön községek. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 1495 | 1674 | 1767 | 1786 |
|---|
| Különbség | |
+11,97 % |
+5,55 % |
+1,07 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 1799 | 1786 |
|---|
| Eltérés | | -0,72 % |
|---|
1910-ben Nagyrudasnak (Kisrudassal együtt) 642 lakosából 624 szlovák és 13 magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1597 lakosából 1563 szlovák volt.
2011-ben 1695 lakosából 1629 szlovák volt.
2021-ben 1814 lakosából 1748 (+1) szlovák, 20 (+1) egyéb és 46 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 18° 44′ 37″49.287222°N 18.743611°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 18° 44′ 37″49.287222°N 18.743611°E
