Melence

Melence (Меленци / Melenci)
A görögkeleti templom
Melence címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Nagybecskerek
Rang	falu
Irányítószám	23269
Körzethívószám	+381 23
Rendszám	ZR
Népesség
Teljes népesség	6737 fő (2002)
Népsűrűség	42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	162,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″45.508333333333, 20.31694444444445.508333°N 20.316944°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″45.508333333333, 20.31694444444445.508333°N 20.316944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Melence témájú médiaállományokat.

Melence (szerbül Меленци / Melenci, németül Melenze) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése

Nagybecskerektől északra, Elemér, Kumán és Basahíd közt fekvő település.

Története

Melence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.

Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi katonai határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg.

1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.

1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert.

Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.

A települést az 1800-as évektől több csapás is érte:

1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt.

1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.

1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.

Népesség

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma - 1790-ben épült
• Rusanda Gyógyfürdő ma és Ruszanda fürdő régen

Ismert személyiségek

• Itt született tiszteletre méltó Bogner Mária Margit (Melence, 1905. december 15. – Érd, 1933. május 13.), vizitációs nővér, a boldog egyházi méltóság várományosa.
• Itt született tiszteletre méltó Györgypál Albert (Melence, 1914. június 18. – Nagyvárad, 1947. nyara?), hittanár, ugyancsak a boldogi cím várományosa.
• Itt született Hajós József (Joe Hajos) filmzene-szerző (Melence, 1907. október 3. - Eaubonne, 1982. október 26.)

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Torontál vármegye
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Hivatkozások

• Melence története Archiválva 2011. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben