Michelle Loi az École normale supérieure de jeunes-n tanult (1947), majd a Sorbonne-on, René Étiemble tanítványaként diplomázott a nyugati és a modern kínai költészet kapcsolatáról szóló diplomamunkájával. Férjével, a marxista filozófus Louis Althusser-vel (1918–1990) aktív támogatói voltak Mao Ce-tung politikájának. 1970-ben szerzett doktori fokozatot, majd pedig megalapította a „Lu Hszün csoportot” (Groupe Luxun), amelynek célkitűzése a modern kínai irodalom atyjának tekintett író műveinek franciára fordítása és népszerűsítése. Ő maga is számos művét fordította le és adta ki. Nyugdíjba vonulása után szülővárosába, Wassyba vonult vissza.
Főbb művei
Poèmes de Guo Moruo (1892-1978), Gallimard, coll. « Connaissance de l'Orient », 1970, 151 p.
Roseaux sur le mur: les poètes occidentalistes chinois, 1919-1949, Gallimard, coll. «Bibliothèque des idées», 1971, 613 p.
L'Intelligence au pouvoir, Un monde nouveau: la Chine, François Maspéro, 1973, 178 p.
Pour Luxun (Lou Sin). Réponse à Pierre Ryckmans (Simon Leys), Alfred Eibel, 1975
Poètes du peuple chinois, Collection L'Exemplaire, Hallier, P.J. Oswald, 1976, 176 p. ISBN2-85785-009-3
Poètes chinois d'écoles françaises, Adrien Maisonneuve, coll. «Librairie d'Amérique et d'Orient», 1980, 159 p.
Luxun. Histoire d'A Q: véridique biographie, Presses universitaires de France, coll. «Études littéraires», 1990. ISBN978-2-13-042979-1
Luxun, écrivain chinois ou Adieu mes ancêtres, illustrations de Qiu Sha, Hachette jeunesse, 1991
Les gens de Wassy, éditions Dominique Guéniot, 1993
Ez a szócikk részben vagy egészben a Michelle Loi című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.