| Mucsi | |||
| Dózsa György utcai részlet | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Orbán József (független) | ||
| Irányítószám | 7195 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 411 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 17,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Mucsi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsi témájú médiaállományokat. | |||
Mucsi (németül: Mutsching) község Tolna megyében, a Tamási járásban.
Tolna vármegye középső részén található, annak középpontjától délnyugatra. Két út vezet a faluba: északi irányból egy öt számjegyű országos közút, a 6532-es útból Hőgyész és Dúzs között, még hőgyészi területen kiágazó 65 157-es út; délkelet felől viszont csak egy önkormányzati fenntartású, számozatlan alsóbbrendű út, ami Závod és Tevel között nagyjából félúton tér ki a 6537-es útból. Közigazgatási területének délnyugati, lakatlan részein áthalad a Bonyhád-Kurd közti 6538-as út is.
A település első írásos említése Mulsche alakban 1403-ból ismert. A török hódoltság során elnéptelenedett, és csak az 1720-as években érkeztek új, Fulda környékéről származó német telepesek.
A 18. század végén Vályi András így írt róla a Magyar országnak leírása című művében:
A 19. században a grófi Apponyi család volt a falu birtokosa.
A 20. században a két világháború között erőszakos magyarosítás történt. Azon kevés község közé tartozik, amelyek a II. világháború utáni kitelepítéskor elvesztették csaknem a teljes német lakosságukat.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 448 | 426 | 436 | 409 | 409 | 406 | 419 | 417 | 411 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 3,8% cigánynak, 2,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (24,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,5%, református 9,1%, felekezeten kívüli 11,2% (34,9% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 64,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 1% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (35% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,2% volt római katolikus, 3,4% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (76,3% nem válaszolt).