Fekvése
Szekszárdtól 16, Tolnától 5 kilométerre északra található, a 6-os főút közelében. Három, korábban különálló településrész, Fácánkert-puszta, Simonmajor és Öregfalu egyesítésével jött létre. Öregfalu ma is elkülönül a központtól, a belterület legnyugatibb fekvésű, részben már külterületi utcái tartoznak hozzá.
Története
Fácánkert a 19. század végén alakult községgé Simonmajor néven Tolna határából. Mai nevét 1936-ban kapta.
1969-1990 között Tolnával és Mözzsel közös nagyközségi tanácsa volt. 1990-től önálló önkormányzata alakult és 2000 márciusáig saját jegyzője volt. Ekkor körjegyzőséget alakított Sióagárddal, melynek székhelye a másik településen van.
Fácánkert 1980 körül közigazgatási területének több mint kétharmadát elveszítette, mivel mintegy felét – Ifigéniapusztát és Kajmádpusztát – Szedreshez, egyhatodát – Júliamajort és Vadászmajort – pedig Tengelichez csatolták. Ezáltal a község népessége is több mint egyharmadával csökkent.
Fácánkert-puszta
Az írásos emlékek szerint már a római időkben is lakott terület volt. A török időkben, mint sok más település, elnéptelenedett. A 17. században a gróf Tolnai Festetics család birtokába került. A hajdani Fácánkert-puszta az 1907-ben épített kastély körül terült el. Tőlük vásárolta meg a hőgyészi zsidó kereskedő család, a Kunffy família. A kastélyban jelenleg Ökotoxicológiai laboratórium működik.
Simonmajor
Nevét egykori birtokosáról Sina Simonról kapta. Az 1920-as években a terület fele a Kunffy, fele a Balogh család birtokában volt. Hajdan meglehetősen gazdag állat- és növényvilág jellemezte e tájat. A vadászok a jelentős fácánállomány miatt látogatták a környéket. 1920-ig még gőzmalom is őrölt a majorban, de a pontos helyét nem sikerült földeríteni.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,7%, református 6,3%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,6% (22,7% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1% horvátnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,2% volt római katolikus, 4,8% református, 1,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 18° 44′ 12″46.448860°N 18.736620°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 18° 44′ 12″46.448860°N 18.736620°E
