Mucsfa

Mucsfa
A községháza részlete az evangélikus templommal
Mucsfa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Szijártó Kornélia (független)
Irányítószám	7185
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	282 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′ 20″, k. h. 18° 25′ 04″46.355688888889, 18.41773055555646.355689°N 18.417731°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 20″, k. h. 18° 25′ 04″46.355688888889, 18.41773055555646.355689°N 18.417731°E
Mucsfa Pozíció Tolna megye térképén
Mucsfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsfa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Mucsfa (németül: Mutschwa) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése

Mucsfa a Tolnai-dombság közepén, Bonyhádtól körülbelül 13 kilométerre, Aparhant és Kisvejke között egy festői völgyben terül el. Központján a Bonyhád-Majos és Kurd között húzódó, a 6529-es és 6532-es utakat összekötő 6538-as út halad át, de a közigazgatási területének keleti szélét érinti az Aparhant-Nagyvejke közti 65 164-es út is. A falut befogadó völgyben csörgedezik az Apari-patak. A terület talaja jellemzően löszös, barna erdőtalaj.

Története

Mucsfa története visszanyúlik a római időkig. Régészeti kutatások igazolták, hogy a rómaiaknak is volt itt telepük, a régészek egy gyermeksírban játékokra leltek.

A 13–14. századi történeti feljegyzések Mucsfafalvaként említik. A középkorban a Szák nemzetség birtokában volt. A török hódoltság után lakatlanná vált.

1722–1724 között Odenwald vidékéről német evangélikusok kerültek a faluba. 100 család kellett a falu kialakításához. Mivel valójában kevesebb család érkezett Mucsfára, ezért a leendő mucsfaiak „kölcsönkértek” Izményből néhány családot.

Nevezetessége az 1786-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusú evangélikus temploma. Az építés előtt imaház állt a gyülekezet rendelkezésére, amit ismeretlen év februárjának 8. napján bezártak, majd ugyanabban a hónapban és napon megnyitottak. A templom szószékoltárának szépségére csak az utóbbi években hívták fel a figyelmet.

Evangélikus vallású, német ajkú volt a falu lakossága. Ők voltak egyben az első evangélikus egyházközség tagjai is. 1742-től maradtak fenn az anyakönyvek. Eleinte Kismányok fíliája volt. 1784-től önálló lelkészt kap Stromszky György személyében, aki 1798-ig, haláláig szolgált itt. Stromszkyt követően a gyülekezet lelkészei: Bertel András (1798–1845), Kirchner János (1846–1879), Kirchner Elek (1879–1888), Szerényi Sándor (1889–1895), Kurz Sámuel (1896–1902), Czipott Áron (1903–1910), Péter Lajos (1911–1913), Weigel Ádám (1915–1953), Bár 1953-ban nyugdíjba megy, 1963-ig tovább szolgál a gyülekezetben. Ekkor kerül ide Szentgyörgyi Ferenc (1963–1979), aki ekkortól Izményt is gondozza. Ő volt az utolsó helyben lakó lelkész. Az utolsó évtizedben a mekényesi gyülekezeti szolgálatot is ellátta. 1980-tól Krähling Dániel bonyhádi lelkész gondozta a gyülekezetet 1986-ig. 1986-tól a Brebovszky házaspár szolgálati helye volt Mucsfa is. 1989 óta a Majoson lakó lelkész gondozza Mucsfát és Kismányokot is. Mivel hosszú ideje nincs helyben lakó lelkész, időközben a lelkészlakást is eladták.

Mucsfát 1920-ban nagyközséggé nyilvánították. Első jegyzője Pádányi Henrik volt. A nagyközségi címet néhány év után visszavonták, mivel a lakosság lélekszáma 1000 fő alá csökkent.

A 20. század nagy viharai Mucsfát sem hagyták érintetlenül. Az első világháborúban a falu XX lakost veszített. A második világháborúban XX mucsfai esett el. A két világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve a falu központi helyén áll.

1946 és 1948 között a világháború következményeként a mucsfai németek életét is megkeserítette a kitelepítés. A második világháború után kitelepített németség helyére 78 andrásfalvi, bukovinai székely család telepedett le. Később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkező családok is otthonra leltek Mucsfán.

Ekkor alakult meg a mucsfai római katolikus egyházközösség is.

Plébániavezetők: Nyulász György 1980–1984, (1984-től a lengyeli plébános látja el a mucsfai lelkipásztori teendőket) Lenner Jenő 1985–2003, Horváth Sándor 2004-.

1998-ban örülhetett az evangélikus gyülekezet a templomtorony felújításának. Három fontos, Mucsfához kötődő ünnepről tudnak az ottani evangélikusok: február 8: az imaház bezárásnak és megnyitásának alkalma; június 8: egy, a mucsfaiakat elkerülő, de a környéket egészen elpusztító pestisjárvány emléknapja; illetve augusztus 8, egy mindent elpusztító jégeső emléknapja.

1990-től önálló önkormányzatként működik. Akkori polgármestere Tillmann János Bonyhád várossal körjegyzőséget hozott létre 1998-ban. A község jegyzője Kovács Péter volt.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,7% németnek, 0,8% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 14,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 3% (13,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 2,1% románnak, 1,7% cigánynak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 12,8% evangélikus, 1% református, 0,7% ortodox, 1% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• 1786-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusú evangélikus templom szószékoltára és orgonája.
• Világháborús emlékmű (I-II. világháború)

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek